A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-09-01 / 9. szám

43 Szabó Ferenc, S. J ., Róma PÉGUY VALLÁSOSSÁGA Charles Péguy negyvenéves volt, amikor 1914. szeptember 5-én elesett a Plessis d’Evegue melletti csatában. Nevét minden iro­dalomkedvelő magyar ismeri; ha Jeanne d* Arc-ról vagy a párizsi egyetemisták Chartres-i zarándoklatáról esik szó, Péguy-re gondo­lunk. A költő vallásosságával sokat foglalkoztak. Legújabban, 1965- ben a francia domonkos, P. Duployé egy nagyszabású munkát szen­telt a kérdésnek: La Religion de Péguy. Péguy katolikusnak született és fiatal korában gyakorolta vallását. Már az Ecole Norma- le-ra (a tanítóképzőbe) készült, de a vasárnapi miséhez hűséges volt. Hogy egy időre "szakított" a katolikus egyházzal, annak több oka volt. Nagy szerepet játszott e szakításban a katolikusok magatartása a szociális kérdésben és a Péguy számára oly jelentős Dreyfus-ügyben. (Érdekes, hogy Péguy pontosan e két kérdésben különbözik össze később szocialista barátaival is.) Péguy 19 éves korában kezdi tanulmányozni Jeanne d’ Arc éle­tét. 1897-benadja ki drámájának "szocialista" változatát; ennek címe egyszerűen Je anne d’ Arc. Az Ecole Normale-on küzd a szocia­lizmus eszméiért, akciót szervez a szegények megsegítésére és ba­rátjával, Marcel Baudoin-nel elkészíti a "teljes szocializmus" szent utópiáját, mely Harmonikus társadalom címmel 1898-ban je­lenik meg. A "harmonikus társadalom" a földön megvalósuló Isten városa, amely kizár mindenfajta száműzetést, testi és lelki "kárho­zatot". A lelki száműzetés a Pokol. Péguy az örök kárhozat dogmá­ját elviselhetetlennek tartotta. Jeanne d’ Arc drámájának középpont­jában is ez a rettenetes titok áll. A hősnő a teljes önátadás által vál­lalja a "száműzetést", a kárhozatot kárhozott testvéreiért. A földi máglya a Pokol tüzének jelképe. Péguy megtérésének történetér (ha lehet nála "megtérésről" beszélni) az a fejlődés jelzi, amely a szo­cialista Jeanne d’ Arc -tói a keresztény drámáig vezet. Ez utób­binak a címe; J e anne d’Arc szeretetének titka. 1909-ben jelent meg. Péguy egyetlen sort sem törölt az első drámából, csak hozzáadott, közbeszúrt szövegeket. Hogyan lehetnénk boldogok, ha testvéreink ki vannak zárva a földi és a másvilági boldogságból? A

Next

/
Thumbnails
Contents