A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-09-01 / 9. szám
39 nem sikerült megtalálniuk az egyetlen igaz utat feléje: JézusKrisz- tust, az Isten Fiát. A mohamedánizmusban iparkodjunk megismerni és szem előtt tartani azt, ami jó benne, amit ők nagyra értékelnek, és ami közös a mi vallásunk tanításáival. A zsinat óhaja tehát az, hogy az ellenséges, vagy legalábbis egymástól idegenkedő lelkűiét helyébe a kölcsönös jóindulat lelkülete lépjen. Kétségtelen, hogy a keresztény és mohamedán népek közt a politikai és társadalmi kapcsolatok máris lényegesen javultak. De igaz az is, hogy még sok mindennek meg kell változnia az egymásról való gondolkodás és ítélkezés szempontjából. Nekünk még sokat kell tanulmányoznunk az iszlámot, hogy a múlt előítéleteitől mentesösszképet alkossunkmagunknak felőle. Az ilyen irányú tanulmányi és kutató-intézetek (mint pl. Kairóban, Beyrouthban) sokat tettek ezen a téren. A kölcsönös megismerést és megértést mozdítják elő azok a közös megbeszélések is, amelyeket már ismételten rendeztek meg különböző helyeken, katolikus és mohamedán résztvevőkkel. Ezeken sikerült lefektetni közös irányelveket az anyagelvűség és az istentagadás ellen való állásfoglalásban és azok leküzdésében; ezekkivétel nélkül minden vallást veszélyeztetnek. Továbbá ott van Korunknak több nagy kérdése, amelyek megoldásra várnak: a szociális igazság, az erkölcsi értékek megvédése, a béke és szabadság kérdése. Ezek biztosítására és előmozdítására a katolikusok és mohamedánok teljes egyetértéssel érvényesíthetik befolyásukat. Szentséges Atyánk ismét az emberiség nagy kérdéseinek megoldása szempontjából a legfontosabb lépésre irányítja rá figyelmünket; a keresztények fogjanakössze a legnépesebb nem-keresztény vallással Isten érdekeinek megvédése és érvényesítése szempontjából. Erre a szándékra igazán érdemes imádkoznunk; az egész emberiség jövőjének alakulása függ tőle! KRAKKÓ. - A Kohászati és Bányászati Akadémia egy körkérdést intézett növendékeihezt "Nevezze meg azt a kiválóságot, aki leginkább indítja el ismerésre". A legtöbb szavazatot John F. Kennedy, USA volt elnöke kapta. Utána következtek (a kapott szavazatok száma szerint): Gagarin, De Gaulle, XXIII. János pápa és Marx Károly. A körkérdés útján a helyi pártvezetőség betekintést akart nyerni az akadémia növendékeinek "politikai és ideológiai ismereteibe". Nyilvánvaló, hogy a válasz semmiképpen sem fedi a pártvezetőség várakozását! A lapok szenvedélyesen tárgyalták az eredményt és leginkább azon dühöngtek,hogy az egyetemisták nem találtak maguk számára egyetlen ideált sem a mai Lengyelországban.
