A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-09-01 / 9. szám
7 Tamako nagysága, lenyűgöző. Főleg az, ha korának gyakori árulásaival, megcsúfolt, kinevetett, lesüllyedt ideáljaival vetjük össze. Parancsolóan nagy és szép akkor is, ha férjével hasonlítjuk össze. Férjének gyászos félmegoldásai, egy egész életet beárnyékoló önellentmondásai még tündöklőbb fényben mutatják Hoszokawa Tamako Grácia tiszta, eszményi alakját. Mint a drágakő... Muraszaki Sikibu - a japán irodalom egyik legmarkánsabb képviselője, nagymúveltségű női író, a lélektani elemzés páratlan mestere, 1030 körül halt meg - nagy történelmi regényében (Genjimonogatari- A Genji története), éppen az ideális nőről folyván a társalgás, valaki úgy véli: nincs olyan nő, akire ujjal lehetne rámutatni, mondván: "ime a tökéletesség"! Ez a hölgy az asszonyok tökéletes példaképe, makulátlan tükre". Mire egy más valaki (a résztvevők mind férfiak) így folytatja a majdnem plátói szárnyalású dialógot: - ha lenne is ilyen ideális nő valahol, biztosan elérhetetlen az emberi szemek számára... Hoszokawa Tamako Gráciára nyugodtan rámutathatunk: íme, a tökéletes asszonyideál! Nem olyan értelemben, mintha a szó szoros értelmében tökéletes, befejezett ember volna. Emberben ui. ilyen tökéletesség sehol sem létezik. Csak Isten tökéletes egészen, mondja az Ur Jézus. Ha azonban az emberi gyarlóságok, az emberi lehetőségek viszonylagos mérőszalagjával mérünk - mind általános emberi, mind japán mértékegységgel mérve - Grácia biztosan megüti a mértéket. Olyannyira megüti, hogy keveset lehetne melléje állítani tökéletesség dolgában a japán történelem nagy női alakjai sorából. Grácia nagy volt, mert a szentek útját követte. Férfiak elhalványulnak Tamako fénylő alakja mellett. Egész korok hozzá járhatnak még most is erényt tanulni. Mint nő, mint feleség, mint anya: egyformán van mondanivalója. Minden kornak tud valami újat adni. Csakugyan az utókor számára az, amit neve jelent: Tamako Gráciadrágakő és kellem. De ez a kellem maga a kegyelem. A drágakő a természet ajándéka, nem emberkéz munkája. A kegyelem Istentől való, a Fény forrásából, a minden ajándékok Atyjától. Gráciában a természet és kegyelem működött együtt szép harmóniában. Benne láthatjuk, mire képes a nő, képességeinek teljes birtokában. Megmutatja, mivé lehet a gyenge, lenézett, félreismert asszony, ha a természet szerint, Isten terveinek megfelelően engedjük kiteljesedni.
