A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-07-01 / 7. szám
32 hangsúlyt a Krisztus halálával és föltámadásával összefüggő titkokra kellhelyezni. Vagyis akeresztségre való előkészítés történjék legfőképpen a nagyböjti és húsvéti liturgia által. Az összes hívek közreműködése. A zsinat, szintén ősi szokásokra hivatkozva, azt kívánja, hogy a hitújoncok képzése ne csupán a hitoktatók és a papok dolga legyen, hanem hogy az egész egyházközség hívei, főleg pedig a kiszemelt keresztszülők, egyaránt kivegyék részüket belőle. A híveknek ez a közös érdeklődése és közreműködése rásegíti a hitújoncokat annak az igazságnak fölfogására, hogy a keresztség nem pusztán egyéni lépés, hanem szerves összeforrás "isten népével". És a hitújoncok azt is meg fogják tanulni ebből, hogy mint keresztényeknek apostoloknak is kell lenniük, akik a többi kereszténnyel együtt Krisztus Országát építik és életük, valamint cselekedeteik által teszik a leghatékonyabb tanúságot Krisztus mellett. Megoldásra váró kérdések. A Liturgiáról szóló határozat (65. pont) elvileg megengedi, hogy missziósterületeken"akeresztény életbe való bevezetésnek azon elemein kívül, amelyeket a katolikus hagyomány megőrzött, azokat is bevegyék, amik az egyes népeknél szokásosak, amennyiben azok alkalmazhatók a katolikus szertartásokban". A Misszióstevékenységről szóló határozatban pedig azt óhajtja a zsinat, hogy az Egyházi Törvénykönyv átdolgozásánál pontosan határozzák meg a keresztségre készülők jogi helyzetét, mivel ezek már szoros kapcsolatban vannak az egyházzal, bár nincsenek még megkeresztelve. Ezek az újítások bizonyos új kötelezettségeket fognak hárítani a lelkipásztorokra és hívekre egyaránt. Mindezeknek a megállapítása is, de főleg megvalósítása nem könnyű feladat. Éppen azért Szentséges Atyánk az imádságunkat kéri, hogy Isten kegyelme segítse megvalósítani az összes előföltételeket ahhoz, hogy a "hitújoncság időszaka minél tökéletesebben fedje a II. Vatikáni Zsinat irányelveit". "Hinni nem azt jelenti csak, hogy felemelem szememet az égre és Istent szemlélem, hanem azt is jelenti, hogy körül jártatom a tekintetemet a földön és Jézus tekintetével szemlélem a világot". (Michel Quoist)
