A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-07-01 / 7. szám
UOŐZOKAO/A TAMAYO 27 ÄRACIA / A természet és a kegyelem csodálatos együttműködése egy japán nő életében. ITT. Béky Gellért,S.J. "Nem békét jöttem h o zn i. ..” (Mt. 10,34.) Hideyosi kyúsúi hadjáratára Tadaokit is magával vitte. A búcsúzáskor Tadaoki szigorúan meghagyta az otthon maradt őrségnek és egyéb személyzetnek, hogy semmi ürüggyel ki ne engedjék Tamakot a palotából. Ennek két oka is lehetett; az egyik az, hogy attól tartott, hogy felesége az ő távollétét a keresztség felvételére fogja kihasználni. A másik ok az akkori állapotokban keresendő. Az úri osztályok laza erkölcsi felfogása, ledér, szabados viselkedése óvatosságra intette a távozó férjet; egy úrnő se volt egészen biztonságban ura távollétében. A különben mindig illemtudó, engedelmes Tamako alig várta, hogy egyedül maradjon. Pedig nagyon szerette férjét. De most Tadaokinál is nagyobb dologról van szó. Egy pár megbízható, hűséges cselédjével összebeszélt és a hátsó ajtón észrevétlenül kiosont aházból. Egyenesen a templomba sietett. Ekkor volt életében először és utoljára templomban. A páter nagyon elcsodálkozott az előkelő öltözetű, kellemes modorú, okos asszonyság látogatásán. Először az a gyanú támadt fel benne, hogy talán Hideyosi egyik magasrangú udvarhölgyével van dolga. Hiába kérdezte azonban a hölgy nevét, az udvariasan kitért a válasz elől és alázatosankérte a pátert, keresztelné meg őt még aznap. Már ismeri a keresztény tanítást és tudja, miről van szó. Nem volt veszélytelen az akkori időkben a nagy urak keresztsége. Hideyosi nem Nobunaga volt; itt is, ott is lobogtak már az üldözés gyújtó szövétne- kei. Vigyázni kellett. Főleg, ha - mint gondolta - az előtte álló nemesasszony Hideyosi házanépéhez tartozik. Meg aztán ilyen hirtelen nem lehet senkit megkeresztelni, mégha mindjárt fejedelem, vagy szépasszony is az illető. Ki kell próbálni, meg kell vizsgálni: tudását, hitét, erkölcseit.
