A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-07-01 / 7. szám
21 szemtanúk elbeszéléseire támaszkodtak. A négy evangélium mellett az újszövetségi szentírás könyvei közé tartoznak még az apostolok levelei és más iratai. Ezek az írások is megerősítik az Úr Jézus életéről szóló jelentéseket,, kifejtik tanítását, Krisztus művéneküdvö- zítő erejét hirdetik, bemutatják az egyház első terjedését, és megjövendölik dicsőséges kiteljesedését. A zsinat dogmatikai konstituciójának a hatodik és egyben utolsó fejezetében azt fejti ki, hogy milyen funkciót tölt be a szentírás az egyház életében. Az egyház a szentírást úgy tiszteli, mint az Úr testét. Az élet kenyerét mind az Isten szavában, mind Krisztus testében állandóan osztogatja. A szenthagyománnyal együtt hitünk legfelsőbb normája a szentírás. Az egyházi igehirdetésnek és a keresztény életnek egyaránt a szentírásból kell táplálkoznia. A mennyei Atya a szentírásonkeresztül társalog gyermekeivel.A szentírásban akkora erő van, hogy belőle nyeri az egyház minden vitalitását, a keresztény hit egész szilárdságát, a lélek a táplálékát és a lelki élet benne birtokolja tiszta forrását. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a szentírás minden hívőnek könnyen hozzáférhető legyen. Az egyház kezdettől fogva magáénak tekintette az ószövetségi szentírás ún. Hetvenes fordítását, nagyra becsülte a többi keleti fordítást, a latin fordítások közül pedig a Vulgatát. Ma is sürgeti, hogy minden nyelven adják ki a szentírást. Ahol megfelelőnek találják, az egyházi hatóságok jóváhagyásával nem-katolikus keresztény testvéreinkkel együttközösen is készíthetnek fordításokat, hogy azokban katolikus és nem katolikus hívek a szentírást olvashassák. Az egyház mindig arra törekedett és törekszik, hogy a szentírás értelmét feltárja. Ezért kívánja, hogy a keleti és nyugati szentatyák műveit tanulmányozzák. A hittudomány művelői az egyház tanító hivatalának az őrködése alatt végezzék szentírási kutatásaikat, így nyújtsanak a híveknek olyan lelki táplálékot, amely az értelmet megvilágosítja, az akaratot erősíti, a szívet pedig az Isten szeretetére gyújtja. A hittudomány alapja mindig az Istennek a szentírásba és szenthagyományba foglalt szava volt és lesz. A szentírástudomány legyen a teológia lelke. Az igehirdetés, a szentbeszédek, a hitoktatás, általában az egész keresztény vallási műveltség, amelyben ;a liturgiái homiliának kiemelkedő helye van, a szentírásból táplálkoz - zék. Az egyháziak, főként a papok, diákonusok, hitoktatók, akiknek az Isten szavát kell magyarázniuk, szorgalmasan olvassák a szentírást, mert üresen cseng annak az igehirdetése, aki önmagában nem hallgatja az Isten szavát. A liturgiában kell leginkább az Isten szavát hirdetni és magyarázni. A zsinat arra buzdítja a híveket, a szerze
