A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-07-01 / 7. szám
16 Az emberi és természetfeletti testvériség parancsolta második kötelesség a gazdasági kapcsolatokban követendő méltányosság. Nem tartható a liberalizmusnak az az alapelve, hogy szerződések esetében nem szenved sérelmet az igazságosság, ha a kedvezőtlen feltételeket a másik fél szabadon elfogadja. Már XIII. Leó pápa is hirdette "Rerum Novarum" kezdetű enciklikájában, hogy az igazságosság ellen vét az, aki más megszorult helyzetét így kihasználja. A kereskedelmi szerződések esetében is érvényre kell jutnia a szociális igazságosságnak. A nacionalizmus és a faji megkülönböztetés ellen hasonlóképpen kell küzdeni. Az emberi és természetfeletti testvériség harm adik követelménye az egyetemes szeretet. Világunk betegsége az önzés. Gyógyulásának az útja az önzésből való kilépés, a mások felé fordulás, a mások felkarolása. Ezt várják az idegenben élő fiatalok és munkások, ne legyenek kénytelenek felháborodással látni új környezetük fényűzését és pazarlását. A gazdasági élet tekintélyeinek, az ipar és kereskedelem irányítóinak, súlyos kötelessége, hogy önmagukban a szociális érzéket fejlesszék. Azok pedig, akik vállalják a fejlődőnépek körében a szociális vagy népnevelő munkát tartsák számon, szavukra csak abban az esetben hallgatnak, ha a szívükből áradó meleg szeretetet is megérzik. Enciklikája második részét a pápa annak hangsúlyozásával zárja, hogy a béke új neve fejlődés. Ütött a cselekvés órája. Nagyon sok ártatlan gyermek élete, nagyon sok szerencsétlen család sorsa, maga a világbéke, egész civilizációnk és kultúránk jövője forog kockán. Kivétel nélkül minden embernek, mindennépnek vállalnia kell a felelősséget. VI. Pál pápa "Populorum Progressio" kezdetű 5. enciklikáját zárva a katolikusokat a nemzetközi erkölcsiség, az igazságosság és az egyenlőség ápolására, a keresztényeket és hívőket a világalap létrehozására, az eszmeterjesztés eszközeit a közvélemény helyes alakítására, a nevelőket az ifjúság szociális érzékének a fejlesztésére, az államférfiakat a fejlődés és békét szolgáló rendelkezésekre hívja föl. Mindenkinek lelkére köti: a fejlődés a mindenkinek járó mindennapi kenyér apostola legyen. Mert ha ma a békét fejlődésnek nevezik, ki ne akarná ezt a békét. Az Úristen nevében ezért kérjük, hogy aggodalommal teli kiáltásunkra igennel válaszoljatok. - Kelt a Vatikánban, 1967. március 26-án, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepén. - VI. Pál pápa. "Krisztus nem azért jött a földre, hogy az emberek erősebbek és okosabbak legyenek, hanem hogy szelídebbek és jóságosabbak legyenek“.
