A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-06-01 / 6. szám
14 A megfelelő engesztelés azonban nem olyan egyszerű dolog; azt nem oldjuk meg egy jól-rosszul elmondott engesztelő imával. Feléje első lépés részünkről az eleven hit; éppen ami manapság nagyon hiányzik. Ezért kell elsősorban sokat esedeznünk. Az Úr megváltói szenvedése időben oly messze esik tőlünk. Aztán amit O szerzett nekünk, azt nem lehet mérőléccel vagy mérleggel lemérni; nem is emeli az az anyagias ízű életszínvonalat. Annál elevenebben kell élnie bennünk a hitnek, mely az evangéliumok teljesen megbízható történeti tanúságára és az egyház tanítására támaszkodva, elmélkedő imában lelki szemünk elé állítja az Ur nagyon valóságos, istenemberi szeretetét irántunk. Elgondolom pl. mit jelent az, ha valaki - és ez a Valaki az Isten Fia - eltűr énértem egy nyilvános megostoroztatást. Eltűri - szívesen eltűri - hogy a sárgaföldig alázzák; leköpjék, arcul verjék, mint gonosztevőt a keresztre feszítsék. És ebből neki semmi haszna nincs; ezt értem vállalta, egy senkiért, bűnösért, hogy énboldog lehessek, mindörökre! "(5 szeretett minket és vérével megváltott bűneinktől". A racionalizmus, az ész túlzott tisztelete, II. József uralkodása alatt átfestette a szívet a híres innsbrucki Jézus Szíve képen, de a hű tiroliak nem felejtették, hogy az Úrnak igenis van szíve és hogy egész szívével szereti őket; hamarosan újból rákerült a szív a képre. Ha van hitünk, az Úr szeretetét nem feledhetjük el soha. / Ha a hit útján legalább némileg megismertük az Urfölfoghatat- lan nagy szeretetét irántunk, akkor lehetetlen, hogy szívünk igazi, önzetlen viszontszeretetre ne gyulladjon iránta. Aki önzetlenül föláldozta magát értünk, érdemtelenekért, aki a végletekig szeretett minket és szeret az Oltáriszentségben, azt mi is szeretni fogjuk szívünk-lelkünk egész melegével, ha nem vagyunk szívtelenek, embertelenek. 0 lesz lejjőszintébb, igaz barátunk. Gondolatunk, érzelmünk vele lesz; az 0 érdekeit a magunkénak fogjuk tartani; a rajta esett sérelmek úgy fognak fájni nekünk, mintha magunkon estek meg volna azok. S így értünk el az engesztelés ig. ., Ha a jo szülőket az egyik gyermek csúnyán megbántja, a többiek, ha igazán szeretik szüleiket, jó viseletűkkel, kedveskedéseikkel iparkodnak jóvá tenni a sérelmet. Olvassuk, hogy a német Paderborn vidékén az egyik község hívei régi kiváltság alapján nagypénteken is áldozni szoktak, amikor másoknak még nem volt megengedve. Ugyanis a legenda szerint innen származott volna Longinus germán katona, aki a római seregben