A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-06-01 / 6. szám

2

felfogja az esést, még akkor is, ha esetleg lehorzsol ódik róla a bőr. Ezt elég könnyen fel tudjuk fogni. Belátjuk, hogy figyelnünk kell mindenlehetőalkalomra, amikor segíthetünk másokon. Ez a régi arany- szabály.

Mindez nagyon egyszerű. Egészen addig, míg a hittudósok és a pápa fel nem hívják figyelmünket arra, hogy Szent Pál hasonlata nem szókép csupán. Szent Pál valódi Testről beszél. A "Titokzatos" szó nem a valóságnak az ellentéte. A Titokzatos Test nagyon is valóságos test, de egy egészen rendkívüli Test.

Különbözik Krisztus emberi testétől, amelyet a Szűzanyától kapott, s amelyet szentségi módon a szentáldozásban magunkhoz veszünk. És még inkább különbözik egy pusztán erkölcsi testülettől, amelyben a közös cél, vagy a törvényes keret egyesíti a tagokat, mint pl. a Kolumbus Lovagok, vagy valamely más társulat esetében.

Mindnyájan azt gondoljuk talán, hogy nem képzelhető el szorosabb egység, mint ami saját testünk tagjai között fennáll. XII. Pius pápa szavai szerint azonban a Titokzatos Testet éltető egységmesz- sze felülmúl minden más egységet, amelyet emberi testben, vagy erkölcsi testületben találhatunk.

Ez azt jelenti, hogy a keresztség által mindnyájan annak az egészen rendkívüli testnek sejtjévé váltunk, amelyet Jézus Krisztus alakított saját maga számára. Ebben a Testben folytatja jelenlétét a világban, ebben a Testben él és munkálkodik az emberek között.

S ez azt jelenti, hogy amikor az angyalok és a szentek lenéznek a mennyből, látják, hogy én és felebarátom sokkal inkább egymáshoz és Krisztushoz tartozunk, mint ahogy kezünk és lábunk hozzánk tartozik. Ha egy újságban lévő fényképet megvizsgálunk, látjuk, hogy ez ezernyi apró pontocskából áll. Hasonlóképpen mi mindnyájan, kikmeg vagyunk keresztelve, együttesen Krisztus Képét alakítjuk ki. Csakhogy a mi esetünkben eleven, fejlődő, erőteljes Test élő képét látjuk.

Amint kezdem ezt megérteni, megsejtem a velejáró következmények félelmetes arányait. Érzem, hogy mély vizek fölé kerültem, de nem szabad visszatérnem.

Testem sok különböző kémiai anyagból épül fel; mészből, vasból, kálciumból, foszforból és egyebekből. Mindezt a sok különféle alkotórészt a lelkem egyesíti élő testté. Abban a pillanatban, amint lelkem elhagyja testemet, az feloszlik alkotó elemeire.