A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-05-01 / 5. szám

30 ülésszak között számos észrevétel futott be a szerkesztő bizottság­hoz és ezek alapján a szöveget újra átdolgozták. Ezt a harmadik vál­tozatot a koordináló bizottság 1964. július 3-án hagyta jóvá. A püs- pökökmég ezen a nyáron megkapták az új szöveget. így alaposan is­merték, amikor a zsinat harmadik ülésszakára összejöttek. A javas­latot 1964. szeptember 30. - október 6. közöttösszesen6 munkaülé­sen vitatták meg. A meglehetősen élénk vitát két bizottsági jelentés vezette be. A kisebbség nevében Franic, a jugoszláviai Split (Spole- to) püspöke szállt síkra a traditio constitutiva mellett, hangoztatva, hogy a szenthagyományban igenis vannak olyan Isten által kinyilat­koztatott igazságok, amelyek a szentírásban nem találhatók meg. A többség nevében a firenzei érsek, Florit hangoztatta, hogy a javaslat nem foglal állást a traditio constitutiva és a traditio interpretativa kérdésében, a hittudósokra hagyta a problémák tisztázását. A javas­lat új szövegének a megfogalmazásakor a bizottság nem akart hittu­dományi vitákat eldönteni, inkább csak arra törekedett, hogy az anya­got pasztorális és ökumenikus szellemben dolgozza fel. Az öt munkaülés folyamán elhangzott újabb észrevételeknek megfelelően a szkémát ismét átdolgozták. Ezt a negyedik változatot bocsájtották szavazásra a negyedik ülésszak napjaiban. A javaslat szövegét 15 szakaszra bontották, mindegyik szakaszra külön kellett a püspököknek szavazatukat leadni. Ezenkívül még 5 globális szava­zás is volt. Az egyes fejezetek egészét bírálva, még lehetőség nyűt arra, hogy a szöveg módosítására vonatkozó újabb igényeiket, "mo­dus" formájában, a püspökök a zsinati titkárságnak írásban beadják. Ajavaslat minden fejezete elnyerte a püspökök jóváhagyását és amo- dusok száma is aránylag alacsony, csak 1451 volt. Ezeknek az újabb óhajoknak a figyelembevételével adták meg a javaslatnak a végleges alakját. Október 29-én a püspökök 6 szavazással jóváhagyták a szö­vegben megejtett változásokat és a hetedik szavazással, mint a mun­kaülésnek erre a javaslatra vonatkozó utolsó ténykedésével az egész javaslatra vonatkozólag adták le szavazatukat. A 2115 szavazó közül 2081 a javaslatot jóváhagyta, 27 visszavetette, az érvénytelen szava­zatok száma 7 volt. A zsinat 9. nyilvános ülésén, 1965. november 18-án került a javaslat végérvényesen döntő szavazásra. A 2350 sza­vazó közül 2344 a kinyilatkoztatásról szóló dogmatikai konstituciót elfogadta. A nemleges szavazatok száma csak 6 volt. Vagyis az el­lenzék a szavazók 3 ezrelékét sem alkotta. A kinyilatkoztatásról kiadott dogmatikai konstituciónakbeveze­tő része és 6 fejezete van. Az első fejezet a kinyilatkoztatás miben­létéről, a második átszármaztatásáról szól, a harmadik a

Next

/
Thumbnails
Contents