A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-12-01 / 12. szám
35 bere - vagy hunnan hozták ide ? Mit volt, mit tenni, kibújt a szög a zsákból, aminek a bábafai bíró cseppet sem örvendezett. Bár ő is jó keresztény ember volt, de a község pénzének a felelőse is... Sokáig tanakodtak. Végre a két falu; Kemenes és Bábafa összeesküdtek Lőcsfalva kárára. Az öreget szépen visszaillesztették a szalmára a szekérkasban, még akkor is élt, de öntudatlan állapotban. Elhajtottak, mint a tolvajok Lőcsfalva határába s letették az öreget - még annyi keresztény érzület volt bennük - szintén a kereszt tövébe. Aztán szépen, mint akik jól végezték dolgukat, - örök hallgatás ígéretével - elosontak a sötétség leple alatt. A lőcsfalvi pap értvén a falusi észjárást ezen a furfangos tevékenységen még nem botránkozott, de a lelkipásztori esze nem tudott megnyugodni. - Arra van eszük, hogy a törvény ostobaságát meglássák és kijátsszák, más rovására, de hogy a papot is elhívnák a szegény nyomorulthoz, hogy legalább keresztény módon távozzék a siralom völgyéből, ahhoz nincs elég eszük... - mérgelődött magában.- Oh, hogy hiába okítja őket az ember... De most mit csináljak? Eső után köpönyeg! De a jövőben is történhet ilyen eset... Persze féltek, hogy a pap a maga községe pártján lesz! Szerencsétlenek. Mit is kéne tenni?! Pár hét múlva az alispáni hivatal útján a püspökségtől levél jött mind a három község jegyz ős égéhez, melyben tisztelettel kéretik az elöljáróság, hogy a jövendőben, haldoklóhoz, legyen az koldus vagy csavargó, hívják azonnal az illető község lelkészét. ADOMÁNY A BÖRTÖNBŐL A kölni érsekség lapja (Kirchenzeitung) közölte egy börtön leiké- szének az alábbi levelét, amelyet a kölni Karitász-központnak küldött: "Egyidejűleg átutalok folyószámlájukra 218.70 DM (márka) adományt magyar gyermekek számára. Ezt az összeget az egyik advent-vasárnapi gyűjtés alkalmával a mi fegyenceink adták össze azún. "ház-pénzükből". Tőlük eredt a gyűjtés ötlete és semmiféle propaganda nem előzte meg, csupán a mise elején kihirdettük, hogy lehet erre a célra adakozniuk. A "ház-pénz" az a szerény kisösszeg, amelyet a fe. gyenceknek arra engedélyeznek, hogy dohányárut és néha valami külön élelmiszert vásárolhassanak. Ezek a férfiak érezhető áldozatot hoztak, amely a börtön tisztviselői körében őszinte csodálkozást keltett és amely... talán néhány szabad emberben szégyenkezést fog ébreszteni”.