A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-12-01 / 12. szám
13 P. Orbán Miklós S.J., Róma R !•. VATIKAN ZSinflT A zsinat számokban. Egy annyira a szellemtörténet területére tartozó eseményről, mint a katolikus egyház püspökeinek a tanácskozása, statisztikai adatokkal és kimutatásokkal hű képet adni nem lehet. De a statisztika sejteni engedi, hogy mekkora munka és energiabefektetés eredményeként jelenhetett meg a második vatikáni zsinat négy hittudományi tanítása, 9 rendelete és 3 nyilatkozata. Bár alig tartott tovább mint három évig, mégis azt mondhatjuk, hogy terjedelmével a trienti zsinatot is felülmúlja. Előkészítése is több mint három évet vett igénybe. Ha pedig számba vesszük, hogy a több mint 2 000 püspök munkáját mennyire rövidítette le a technika, úgy azt kell mondanunk, hogy ez a zsinat nem hasonlítható össze az előzőkkel. A trienti zsinat aktáit 190 püspök, 7 apát és 7 rendfőnök írta alá. A második vatikáni zsinat okmányain átlagosan 2 200 püspök aláírását találjuk. A zsinat összesen 168 munkaülésen vitatta meg a javaslatokat, bírálta bennük ismételten megejtett szövegváltoztatásokat és adta le a végleges szavazást előkészítő részbeni szavazatait. Az első ülésszak idején 36, a második ülésszakban 43, a harmadikban 48 és a negyedikben 41 kongregáció generálist tartottak. Az első ülésszakot a magvetés idejének tekinthetjük, a végén 1962. december 8-ánmégnemis került sor ünnepélyes szavazásra. A második és harmadik ülésszak a témák kiérésének az ideje volt. A második ülésszak végén a zsinat megszavazta a liturgia reformjáról szóló konstituciót és az eszmeterjesztés eszközeiről szóló rendeletet. A harmadik ülésszakot 1964. november 21-én újabb három javaslat megszavazásával zárták le; az egyházról szóló konstitució, a katolikusok ekumenikus törekvéseiről szóló rendelete és a keleti egyházakról szóló rendelet nyerte el az atyák jóváhagyását.
