A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-11-01 / 11. szám

23

kiképzésének a szükséges voltáról szól. Igazán hatékony avilá- gi hívek apostolkodása csak abban az esetben lehet, ha erre őket alaposan felkészítik. A kiképzésnek lelkinek, eszmeinek és gyakorlatinak kell lennie. De feltétele még az eredményes munkának az is, hogy az apostolkodásra vállalkozó világi hívő jó adottságok birtokában legyen és munkakörében szaktudással rendelkezzék. A világi apostolok kiképzése feleljen meg a kor követelményeinek, a világi hívőből világi apostolt alakítsanak világi jellegének a teljes megtartásával. A világi hívőnek azt kell megtanulnia, hogy mint kell a maga konkrét formájában ténylegesíteni Krisztus és az egyház apostoli célkitűzéseit. Az újoncidő legfontosabb feladata a világi apostol lelkiségének akialakítása, evvel párhuzamosan folyjék eszmei kiképzése; kapjon minden világi apostol korának és képzettségének megfelelő teológiai, etikai, bölcseleti kiképzést, de vezessék be a gyakorlatba is. Nagy gonddal fejlesszék bennük az emberi erényeket és tanítsák meg őket arra, hogy mint kell dialógust folytatni másokkal. Ez a kiképzés legyen fokozatos. A világi apostolok kiképzésének a helye a család, a plébánia és az iskola. A mozgalmaknak és egyesületeknek saját tagjai körében kell vezetőgárdájukról gondoskodniuk. Különös figyelmet kell azoknak a világi apostoloknak a kiképzésére fordítani, akik a hitetlenekkel fognak dialógust folytatni és akik a társadalom keresztény szellemű megújulásán fognak dolgozni. A világi apostolok kiképzését és továbbképzését ülésekkel, kongresz- szusokkal, találkozókkal, lelkigyakorlatokkal, kiadványokkal stb. is segítsék.

Rendelete utolsó paragrafusában a zsinat a világi hívekhez fordul és arra buzdítja őket, hogy jó szívvel fogadják Jézus Krisztusnak a zsinaton keresztül hallott szavát és a Szentlélek ösztökélő kegyelmét.

KONGÓ. - Hitélet pap nélkül. Az alábbi kisbeszámolóStan• leyville környékének egy missziójából származik> egy világi hitoktató mondja el néhány élményét a Kongóban dúló egyházüldözéssel kapcsolatban:

A mi vidékünk hónapok óta pap nélkül maradt, mivel azösz- szes környékbeii papokat letartóztatták és elhurcolták. Különféle, a vallást érintő kérdésekben, nem tudtuk, hogy mit is tegyünk.

Miután az atyákat elhurcolták, a hívek nálam akartak gyónni. Azt mondtam, hogy indítsák föl a tökéletes bánatot. De ők nem en-