A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-11-01 / 11. szám

5 ni. Ha nem fegyelmezed nyugtalan véredet, minden kalandot el fog­nak tiltani tőled! Látod, a Közjegyző-bácsi kutyája, a lassú, kóc- színú vizsla tudja a jó modort. Ott kullog a gazdája lába mögött és nem mozdul, míg az nem int neki. - A vadászkutya rámnéz. Le tu­dom olvasni bánatos szeméből a feleletet: - Könnyű a közjegyző ku­tyájának! Öreg ésalszikmár a vére. Nem érzi a róka szagát mesz- sziről. És ha futni volna kedve iramodó nyúl után, köszvényes lábai elkedvetlenítik. Mit csináljak, ha fiatal vagyok és nincs ész, mely gyors lábaimnak megálljt parancsolna! Apám hívó hangját hallom és nincs hatalom, mely lassítaná gyors iramomat. Mellette állok lihegve. Hátamra veszem az élel­miszer zsákot és a puskát. Szabályosan, ahogy vadászok teszik. Könnyű járni, nem nehéz a fegyver és a hátizsák terhe. Szánra ülünk a községháznál. A vadászok még csendesek, a hajtok álmosak. Ro­pog a hó. Ahol a szán megtöri, ott mint a fehér füst porlik föl a szél sípoló lihegésétől. Körvadászat! 4 Harangszó kondul fantáziám éltető képeibe. Nem a szülőfalum harangja. Mellettem szól amerikai templom tornyában. Órám háromnegyed hatot mutat. Indulhatok a sekrestye felé. Míg öl­tözöm újra megvillan a kép. Nem a körvadászaté. Vadászat volt ak­kor is, csak apám volt az üldözött. A halál járt körül és leterítette. Nem úgy mint apám a nyulat, pillanat alatt, csattanó lövéssel. A halál a betegség régimódi nyilával mérgez. Most ott fekszik apám a temető-kertben nehéz, fekete márványkő alatt. Fekete ruhát hord. ahogy a halottak sírbatérésük napján. Éles szeme csukott. Fáradt, erőteljes lépte megállt. Hajlott válla kiegyenesedett. 4 Vállamat a hófehér alba érinti, aztán az ébenfekete miseruha. . A virágtalan oltáron szikrázó fehérséggel villan az oltárterí­tő. A koromfekete misekönyvet nyitom fel. Csak az örökmé­cses fénye piros ebben a komolyan fekete-fehér liturgiában. Az örökmécses piros fénye az üveg alatt olyan, mint egy át­világított szív. Ember szív, mely szeret. Mint egy örökkévalóság­ból mindenüvé behatoló Isteni Szív, mely könyörületes.

Next

/
Thumbnails
Contents