A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-09-01 / 9. szám
25 úgymond, annyira aggódtok minden semmiség miatt, s csak én ne viselném szívemen a töm érdek pogány sorsát, akiknek éppúgy Teremtője vagyok, mint nektek? (Jónás 4. 9-11.) Az egész emberiség faj és nyelvkülönbség nélkül Isten alkotmánya. Minden ember kivétel nélkül Isten képmására van teremtve. Hogyvanhát mégis, hogy ennek éppen az ellenkezőjét látjuk körülöttünk? Az emberek ahelyett, hogy békében élnének egymással, csak egymást marják. Izrael egész történelme bizonyság erre. Különösen a kis népek érzik ezt a fölhábor ító visszásságot. Honnan ez az ellentmondás? De hogy is lennének eggyek az emberek, mikor még nyelvük se egy! Nem azt igazolja ez is, hogy a szakadás egész a szívekig rágta be magát? Fölösleges azonban olyan messzire menni. Izrael élete talán különb? Nincs-e tele a választott nép élete is ellentmondással, érthetetlen titokkal? Mi az oka annak, hogy Izrael, mióta csak eszét tudja, folyton ellenszegül Isten akaratának? Erről tanúskodik egész történelme. A nép, a királyok, a papok hányszor de hányszor keresztülhúzták már Isten számításait! S ha valakinek még ez sem elég, tekintsen önmagába: nincs-e telve az emberi élet ezernyi kis és nagy ellenkezéssel, hűtlenséggel, lázadással? A szenvedés, a búm, a halál, a küzködés a megélhetésért; a munka, a családi élet sok-sok keresztje és keserű tapasztalata; aztán az érthetetlen félelem Isten előtt; a szeméremérzet különös terhessége; a természet ellenséges magatartása; a természeti katasztrófák, vadállatok, a föld mostohasága, stb. Izrael, hol hát a te Istened, hol a te hited ezekkel az égető kérdésekkel szemben?! Vagy nem egyéb az szép álomnál, gyönyörű látomásnál, önmagad félrevezetésénél?! Rajta hát, felelj meg most ezekre a kérdésekre, ha tudsz! S Izrael nem futott meg gyáván a porondról, mint az újkori bölcsek teszik. Válaszát Mózes első könyvének tizenegy első fejezete őrizte meg számunkra. Az első fejezetet már ismerjük. Abban van elbeszélve a világ teremtése. Izrael hite nem csél-csap fantázia. A kinyilatkoztatás kezeskedik valós és hiteles volta mellett. Mit válaszol hát a fölsorolt izgató kérdésekre? Mit fog mondani az élet, a jelen lángoló nagy sebeihez? A halálhoz, háborúhoz, hit
