A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-09-01 / 9. szám

17 fölöttibe csapjon át, hanem a földön realizálódjék, ne rekedjen meg a keresztény doktrina síkján, hanem kiteljesedjék és az ember igazi szabadságához vezessen". (Társadalmi Szemle, 1965/1, 36). A marxista elmélet szerint a vallás "elidegenedés" eredmé­nye és a társadalmi gazdasági viszonyok "felépítménye". Elidegenedés (Entfremdung), vagy elidegenítés, a XIX. sz.-i né­met filozófiában azt a tényt jelöli, hogy az ember valamiképpen meg van fosztva lényegi tulajdonságától valamely tőle idegen, illuzórikus "valóság" javára. Az elidegenítő valóság Hegel számára a külső vi­lág, amelyben a szellem "objektíválódik", Feuerbach számára az Is­ten-eszme. Marx követi Feuerbach materializmusát, de főleg a tőke elidegenítő hatását hangsúlyozza. A vallás szorosan a kapitalizmus­hoz kapcsolódik. "Ópium a népnek", hogy nyomorát felejtse és hogy a földi pokol keservét a mennyország csalóka reménységével enyhít­se, "A vallásosságot évezredeken keresztül táplálta, életben tartot­ta a kizsákmányolás kíméletlen társadalmi rendszere, a dolgozó emberkiszolgáltatottsága a rajta uralkodó és szá­mára kiismerhetetlen társadalmi és természeti erőknek. Ezért a vallásosság társadalmi gyökereinek kiirtá­sában a legfontosabb a kizsákmányolás megszüntetése. Ez ön­magában még kevés azonban ahhoz, hogy az emberek teljesen megszabaduljanak a titokzatosnak vélt erőknek való kiszolgálta­tottság érzésétől. A vallásosság csak az ember társadalmi és egyéni életéről való sokoldalú gondoskodással, a társadalom ré­széről megnyilvánuló segítőkészséggel, az embernek a szocia­lista kollektívába, a szocializmus építésébe, a közéleti tevé­kenységbe való bevonásával küzdhető le... " (A Magyar Szocia­lista Munkáspárt néhány időszerű ideológiai feladata, Társadal­mi Szemle, 1965/4). Valóban a vallásosság csupán egy társadalmi jelenség lenne, olyan "felépítmény", amely a kizsákmányolás megszűntével nyomtalanul eltűnik? Az Isten-eszmét csupán az ismeretlen természeti erőktől va­ló félelem szülte volna és elég, ha a tudomány felfedi azt a rejtélyes X-et, azt az ismeretlen Erőt, amelyet a hiszékenység természetfe­letti lénynek vélt és megoldódik a vallás problémája is? Vizsgáljuk meg közelebbről az isteneszme eredetét, az istenhit forrását! i

Next

/
Thumbnails
Contents