A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-07-01 / 7. szám

42- mint folyik a harc a történelemben a hitetlenség és Isten között. Izrael eddigi története csak az első fejezete ennek a lélegzetelállító kifedelemnek. - A győzelem nem kétséges: Isten legyőzi összes el­lenségeit, de- addig még sok szenvedés, megpróbáltatás vár azokra, akik hűek maradnak Hozzá. (Dániel, Ezekiás, Szofoniás.)- mint történik Izrael ideiglenes visszatérése Jeruzsálembe, apáik ősi földjére. Ez csak egy kis résznek adatott meg. Eljön azonban az idő, erősítik a próféták, amikor egész Izrael egybesereglik, ha majd Isten föltámasztja Izrael egész házát; ha majd a Messiás lesz mind- annyiuk Királya. (Jeremiás, Ezekiel.)- mint váltja ki Jávé népét a babiloni fogságból s mint részesednek a végső megváltásban a pogányok is. Ez eddig hallatlan újság volt. Izrael külön helye úgy látszik megszűnik és eljön a nap, mikor Ab- ráhám ivadékaiban áldást nyernek a föld összes nemzetei. Szinte hi­hetetlenül cseng, de a próféták biztosan hirdetik; Jeruzsálembe özön­lenek majd a népek. Először Júdát váltja meg az Úr és pajzsát tartja a szent város fölé. Még a leggyöngébb is olyan lesz akkor, mint egy Dávid, a Dávid háza leszen pedig mint az Úr angyala. (Zakariás 12.) A földi Jeruzsálem elpusztul, de helyébe lép az új Jeruzsálem. Nem lesz azokban a boldog napokban se hőség, se hideg, se fagy. Mindig nappal lesz s nem lesz éjszaka. Mikor esteledik, világos ma­rad. Jeruzsálemből élő vizek fakadnak. Akkor Jávé lesz a Király az egész földön. (Zakariás 14.) Jönni fog egy Valaki s alatta üdvösség támad. Ő felépíti Jávé szent templomát. Méltóságban öltözötten ül uralkodói trónszékében. Messzünnen jönnek a nemzetek, mindenfelől, és építik vele Jávé szent templomát. (Zakariás) Örülj Sión leánya, örvendj Izrael! Vigadozz Jeruzsálem leánya szívedben, mert Isten nem büntet többé, eltörli ellenségeidet. Izrael Királya lakik nálad; megújítja régi szerelmét; egybegyűjti a szétszór­takat (Szofoniás). Helyreállítja Jákob szőlejét, Izrael dicsőségét. (Náhum.) A maradéknak nem kell semmitől sem félnie (Mikeás). Há­ború nem lesz többé, szerszámokat csinálnak a harci fegyverekből. / Uj szívet és új lelket, új szellemet adok; kőszív helyébe igazi húsból való szívet ajándékozok. Az én Lelkemet öntöm ki rátok (Eze­kiel), úgymond az Ur. Örök szövetséget kötök velük, szentélyem ott lesz közöttük, Istenük leszek s ők az én népem. Békességed, mint a folyam árja; üdvöd, mint a tenger hulláma; ivádékaid, mint a homok; utódod, mint a tenger fövenye; nem pusztul el többé. (Izaiás.)

Next

/
Thumbnails
Contents