A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-07-01 / 7. szám
40 Béky Gellert S.J. t^pspuia© aa» agaagíL aaa^ a®» a m&PikvM Am a gondviselés útjai csodálatosak. Mert ki hitte volna, hogy Izrael éppen ott, a pusztulás kel- lős közepén ismeri föl igazán küldetését? Ekkor kezdik a próféták meglátni Isten igazi útjait a választott nép történelmében. Jeruzsálem leomlott várfalai megnyitják az igazi távlatokat. Izrael eddig csak magát látta, egyedül magával törődött. Lenézett mindenkit, aki nem zsidó volt és nem egyszer kimondhatatlanul tudott gyűlölni, ha ellenségeiről volt szó. Az történt Izraellel, mint a tönkrement gazdag emberrel. A gazdag embernek sok pénze, nagy vagyona volt; háza, gyárai, földje. Rongyos inasként talált rá valamikor egy jószívű ismeretlen. Fölszedte, fölnevelte, taníttatta és mielőtt meghalt volna, ráhagyta egész örökségét. Ám az ilyen formán meggazdagodott fiú elfelejtette múltját és csakhamar elverte a szépen összekuporgatott gazdagságot. Végül még nagy adósságba is keveredett s mivel fizetni nem tudott, becsukták hitelezői. De ott a börtönben gondolkozni kezdett. Újra meg újra végiggondolta élete folyását. Megérdemeltem, állapította meg végül összetörtén. A kétségbeesés kerülgette. Tehát minden hiába volt? Jobb lett volna, ha megmaradtam volna annak, ami voltam. Lassan azonban mégis más meglátásai jöttek. Mi lenne, ha újrakezdeném? - gondolta magában. Egészen más embernek kellene lennem. Eddig csak arra használtam az ingyen kapott vagyont, hogy kérkedjek vele s mások előtt pöffeszkedjek. Nekem minden, másoknak semmi! Lenéztem a szegényt, gyűlöltem a hozzám hasonlókat... Nemsokára kiszabadult. A lecke csakugyan használt. Az egykori nagyúr beállt egyszerű munkásnak. Szorgalma és becsületes,
