A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-06-01 / 6. szám
16 lOO. A LŐCSFALVI PAP ÖMLELEPLEZESE A "lőcsfalvi pap naplóidból" című rovatunk 100. közleményének meg- jelenése alkalmával A SZÍV szerkesztősége, kiadóhivatala ésOlva- só-tábora szeretettel, és hálás köszönettel köszönti ezeknek az írásoknak szerzőjét: P. S z ed e r Mihály S.J. Atyát. Most, hogy a századik kis karcolat megjelenik - "A Lőcsfalvi pap naplójából" - címen a SZIV-ben, a szerkesztőség kérésének teszek eleget, mikor szégyenszemre leleplezem magam Kedves Olvasóink előtt. Ezek a kis karcolatok eltérően a régi megszokott papi történetektől, nem annyira a pap, a lelkipásztor személyével, mint inkább híveivel foglalkoznak, vagyis helyesebben a lelkipásztor és hívei közt kialakult közös kapcsolat élményeivel. Először valamit magáról a lőcsfalvi papról. Isten engedelmé- vel és segedelmével harminckét éve dolgozik az Úr szántóföldjén. Mindig közvelten kapcsolatban az Isten népével, Krisztus nyájával. Eletébennégyszer volt plébános is. Dolgozott falun és városon, egyszerű emberekkel és műveltekkel, de legjobban mindig a föld népét szerette. Elöljárói akaratából plébánosi küldetései mindig és kivétel nélkül olyan helyre vetették, ahol az akolban valami baj volt. Vagy a bárányok szaladtak szét, vagy kirúgták az akol falát, vagy a karámot verték szét, vagy farkasok kerülgették a megvadult nyájat. S természetes, hogy ilyen esetekben vegyes élményekben van része annak, aki a nyájat rendbe akarja szedni, vagy az aklot helyre akarja állítani. S itt következik a második része a leleplezésnek: hogy született meg a "Lőcsfalvi pap naplójából" - című karcolat-sorozat. Egyik helyen, ahová küldetett, hogy a fent említett módon rendet csináljon, a sok minden eszköz közül, amit erre felhasznált,
