A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-05-01 / 5. szám
47 te meg, hanem magát a kúriát is. Amerikai barátunk ugyanis nem kevesebbet állapított meg, mint azt, hogy a kúria mint hivatali gépezet az egész világon a legmagasabb teljesítménnyel dolgozik, vagy legalábbis azon kevés hivatal és üzem közé tartozik, amelyek rendkívüli teljesítő képességgel dolgoznak. Különösen a kongregációk működését találta az illető rendkívül tökéletesnek. Mindenesetre érdemes ezt a véleményt egybevetni azokkal az észrevételekkel, amelyek a zsinat második ülésszakának napjaiban a kúria működésével kapcsolatban elhangzottak. A véleménykülönbség okát a két különböző szemszögben kell látnunk. A Galup intézet módszereivel dolgozó amerikai abból indult ki, hogy az Egyház központi hivatalai tulajdonképpen az 500 millión felüli hívőt számláló világegyház ügyeit intézik. Azok a panaszok, amelyek a zsinaton a kúriával szemben elhangzottak viszont egy-egy egyházmegye perspektívájában mérték fel az ügyvezetés ütemét, a hivatal-gépezet bonyolult működését. Az 500 milliós világegyházat a pápa egy tágabb értelemben vett 500 főből, szűkebb értelemben pedig 200 főből álló hivatalon keresztül kormányozza. Ha az egyházi minisztériumok mellé rendelt szakembereket, jogászokat, teológusokat, liturgistákat, történészeket, stb. számítjuk, úgy 500 főről beszélhetünk; ha csak a kongregációkban alkalmazott pap hivatalnokokra gondolunk, úgy e hivatalnoki kar még a 200 főt sem éri el. Amikor az egyes minisztériumokat illetőségi területükkel együtt az imént felsoroltuk, többször használtuk a szót: őrködik, vigyáz, ellenőriz. Nem esik messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy a kongregációknak ez a főfeladata. Vigyáznak az Egyház lelki, szellemi kincseire, vigyáznak harmonikus életrendjére. Amint az emberi szervezetben is parányi szervek irányítják az egész szervezet működését, hasonlóképpen dolgoznak a kongregációk is. Az Egyház élete, a terebélyes fának a hajszálgyökereiben és rügyező ágai végén fejlődik, növekszik, bontja ki minden virágát és érleligyümöl- cseit. Pl. a katolikus iskolahálózatot nem Róma építi ki ilyen vagy olyan földrészen, ezen vagy azon országban, de Róma vigyáz arra, hogy csak akkor nyissanak új katolikus egyetemet vagy akár papnevelő intézetet, amikor az új főiskola tanári kara már biztosítva van. Üj misszionárius csoportokat nem Róma küld az Amazon őserdeibe, de Rómától függ, hogy az új missziósterületek mikor alakulnak majd át egyházmegyékké. Nem Róma kezdeményezi a lelkipásztori munkában az új módszereket, de Róma vigyáz arra, hogy az új módszerek csakugyan segítsék a lelkipásztori munkát és ne legyenek merőben öncélú változtatások. Mint egy automatizált üzemben:zűg-
