A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-03-01 / 3. szám
35 ügyet. Dél-Amerikából érkezett a távirat: ilyen és ilyen székesegyház káptalanja fájdalommal jelenti, hogy a megyéspüspök jobb létre szen- derült. A gyászhírt lehozza az Osservatore Romano. Az államtitkárság tudomásul veszi, hogy a pápának új püspököt kell kinevezni. Ki legyen? Kérdezzük meg annak a vidéknek többi püspökét, kérdezzük meg a nunciust, kérdezzük meg a káptalant. Kiket ajánlanak? A pápa íróasztalára személyi titkára egy vaskos jelentést tesz le. Az óceániai szigetvilág egyik missziós főpásztora jelzi, hogy a kereszténység már annyira gyökeret vert, hogy az ideiglenes egyház- szervezetet végleges kormányzási keretek válthatják föl, vagyis elérkezett annak ideje, hogy a szentszék a végleges helyi hierarchiát megszervezze. Meg kell határozni az új érseki tartományok, egyházmegyék határát. Tárgyalni kell az állami hatóságokkal is, biztosítani az egyes új egyházmegyék vitalitását. Ezekben a kérdésekben nemcsak a konzisztóriumok kongregációja, hanem a hitterjesztés ügyének a kongregációja is illetékes. Indiában az egyik tanítórend szeretné már régóta szépen működő főiskoláját egyetemként elismertetni. De méltó-e az illető intézmény erre a kitüntető címre? Milyen a tanári kara? Professzorai színvonalas előadásokat tartanak-e? Cikkeikkel, könyveikkel előbbre viszik-e a tudományt? Van-e elég laboratóriuma,tudományos kutatásra alkalmas felszerelése az illető főiskolának? Könyvtára fejlett-e? Anyagiak szempontjából hogyan biztosítják működését? Mindezekre a kérdésekre a katolikus egyetemek és szemináriumok ügyeit intéző kongregációnak kell választ kapnia. 01 és mennyi nem jelentéktelen problémát ad a papság és a hívek fegyelmi élete, a szentségek kiszolgáltatása, a hit és erkölcs tisztaságának védelme, az Egyház hithirdetői tevékenysége, a kis- papoknevelése, a szerzetes intézmény állandó fejlődése, egyszóval a világegyház kormányzása. A pápa az egyetemes Egyház legfőbb papja, tanítója és törvényhozója e hármas hivatalát minisztériumain, a kongregációkon, törvényszékein és közigazgatási szervein keresztül gyakorolja. Van tehát a pápának éppen elegendő súlyos gondja. Sokszor egész országok sorsa függ attól, hogy sikerül-e az egymás ellen acsarkodó hatalmakat jobb belátásra bírni, háborús szándékaiktól elterelni. Nunciusok jönnek-mennek, a Vatikán postaállomásának rádiója rejtjelzett szöveget sugároz rövidhullámain, órákon múlik messzi vidékek virágzó fejlődése vagy gyászos pusztulása. Folynak a tárgyalások Egyház és állam között, konkordátumot készítenek elő,
