A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-12-01 / 12. szám
22 A babilóniai katonák aztán befejezték a szörnyű istenítéletet. A lakosság egy részét kardélre hányták; nagyon sokat elhurcoltak magukkal Babilonba. A királyi családot is elfogták; a két királyi herceget apjuk szeme láttára fojtatta meg Nabukodonozor, a királyt pedig megvakítva Babilonba vitette. Ott halt meg Szekediás a börtönben és vele meghalt az utolsó király Dávid családjából... Egy hónappal a város elfoglalása után a megszálló csapatok kifosztották Jeruzsálemet, lerombolták palotáit és fölgyújtották Salamon templomát. Dávid városa, Izrael dicsősége, Jávé városa szenes romhalmazzá lett, ahol nemsokára szabadon futkároztak a rókák és sakálok. Jeremiást szabadon engedte Nabukodonozor. A próféta visszatért a pusztulás földjére, hogy vigasztalja a még életben maradt honfitársakat. A szerencsétlenek azonban közben meggyilkolták a káldeusok- tól föléjük rendelt Godoliást. A babilóniaiaktól való féltükben úgy döntöttek, hogy Egyiptomba menekülnek. Rettegtek ui. a győztesek kegyetlen bosszújától. Hiába próbálta őket Jeremiás lebeszélni erről a vállalkozásról. Végül őt is magával hurcolta a fejét vesztett maradék Egyiptomba. Jeremiás elhurcolásával Izrael megszűnt létezni Júda földjén... Tegnap harangoztak. Holnap harangoznak, Holnapután az angyalok Gyémánt-havat hoznak . .. T.n is mennék, mennek, Ette ke Int mennék, Nagyok között kis Jézusért Minden szépet tennék. (Ady Endre: Kis karácsonyi ének)
