A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-11-01 / 11. szám
31 /1 m LESZ EBBŐL A t* GYERMEKBŐL...? (Lukács 1,5.38. és 57-80.)- Ez már mégiscsak sok, amit ez a Pilátus művel! - kiáltá felháborodottan az egyik asszony. - Hallottátok mi történt Jeruzsálemben?- Mi történt? Már megint ott járt az a vérengző fenevad? - kérdi tőle egy másik, kíváncsian a kút kávájára hajolva, hogy jobban hallja a friss híreket. Mi az, hogy ott járt! Kis híja, hogy férjem is áldozatául esett. Képzeljétek csak, mikor megtudta, hogy a nép tüntetni fog ellene, mivel a templom pénzét elvette, hogy fürdőihez vízvezetéket építtessen, titokban civilbe öltöztetett katonákat küldött a tömeg közé. S mikor a nép Pilátus palotája előtt felháborodottan kiáltozni kezdett, ő kijött az erkélyre, s parancsszavára katonái előrántották a ruháik alatt elrejtett kardjukat és öldösni kezdték a körülöttük lévőnépet. Pilátus kárörömmel nézte, hogy fullad a haldoklók halálhörgésébe a szent ügyért tüntetők kiáltozása.- A gonosztevő! Hátnem volt elég neki, hogy tavaly megszentség- telenítette városunkat az éjjel titokban behozott pogány szobrokkal! Akkor is fegyverrel akarta szétzavami a hat napon keresztül palotája előtt tüntető tömeget, de azok nem futottak el! Sőt, kitárták keblükön ruhájukat és úgy várták a halálos csapásokat. Ez úgy meglepte őt, hogy visszarendelte katonáit. De úgy látszik, nem tanult az esetből!- Igazán itt van már az ideje, hogy a várvavárt Messiás elérkezzen és lerázzuk magunkról ezeket a vérszopókat, - mondá egy harmadik és nagyot sóhajtott hozzá. - Haj! de eljön-e valaha! Hiszen már harminc éve is elmúlt annak, hogy Zakariás megjövendölte a Szabadító eljövetelét, s mégsem történt semmi.- Igen, - mondá csendesen egy öreg asszony - még mindig fülemben csengnek szavai, mintha csak tegnap mondotta volna:
