A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-11-01 / 11. szám
2 reste ezt az "egyszerű" formulát. De nem sikerült neki megtalálni. Talán évszázadokba, évezredekbe telik, míg valaki leleplezi amin- denség titkát. Sajnos, Einstein nem ismerte a személyes, élő Istent. Istene Spinoza istene volt. Nem mintha az istenhit pótolni tudná a matematika és fizika hiányos ismereteit. De mégis megsejteti velünk valamiképpen a dolgok belső szépségét, célszerűségét,egy nagy, szent Akarat jelenvalóságát, az Akaratot mozgató Erő vonzó édességét. Ennek az Akaratnak köszöni létét minden, ami van. Semmi se létezne, ha ez az Erő nem tartaná fenn. Benne kell keresni az ég és föld szépségés rendjének végső okát. Benne a rend, a béke, a megnyugvás forrása. 0 a szellem éltetője, a teremtés rejtett mozgatója. Az Ószövetség Bölcsességnek hívja ezt atitokzatos Erőt, Jézus Krisztus óta minden keresztény hívő tudja: a Szeretet, a teremtetlen, örök Szeretet a dolgok végső magyarázata. Isten szerető Lelke. Ez a Szeretet teremtett mindeneket. Ha vannak, azért vannak, mert a Szeretet akarja, hogy legyenek. Isten Lelke a szeretet Lelke. Ha nem lenne maga a Szeretet, nem teremtette volna meg a világot, se minket, embereket. (Bölcsesség Könyve, 11, 24-26.) S ez a Lélek az erő, a béke, a rend, a harmónia lelke. A bölcsesség Lelke. Alkotó, fönntartó, erős Lélek. "Tőled van minden arány. Örök szépséged forrásából ered a mindenség bája, ahhoz igazodik a dolgok rendje". (Sz. Ágoston.) / Am ezt a Lelket nem lehet képletekbe önteni. Formulával nem tudjuk kifejezni. Fogalmakba képtelenség berekeszteni. Nem is csoda: az Ur Leikével tele a föld. Se a föld, se az egek, se az egész mindenség nem képes befogadni Ot. (Bölcs. K. 1, 7.) Előtte a csillagködök is csak olyanok, mint porszem a mérleg serpenyőjén. Vagy mint a hajnali harmatcseppek a réti fűszálakon. (Bölcs. K. 11, 22-23.) Mégis szeret mindeneket. Benne még a porszemek is ragyognak, mint a gyémánt. Egy nagy harmatéseppként tündököl az egész természet, ha ráesik a Szeretet egyetlen sugara...