A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-10-01 / 10. szám
19 Hasonlóképpen tanúskodik Szent János apostol: "Szeretetünk Isten iránt abban mutatkozik, hogy megtartjuk parancsait. Parancsai nem nehezek. Minden ugyanis, ami Istentől született, győzedelmeskedik a világon". (1 Jn. 5, 3-4). Az Istenszeretet egyesít minket Istennel. "Mindaz aki benne marad, nem vétkezik". (1 Jn. 3,6.) Ha tehát valaki nagyon nehéznek találja Isten bármelyik parancsának megtartását, vizsgálja meg: megtett-e mindent, hogy Isten elengedhetetlenül szükséges segítségét biztosítsa a győzelemhez? Buzgón imádkozott-e ezért? Törekedett-e állandóan a megszentelő kegyelem állapotában élni? Rendszeresen járt-e gyónni, gyakran áldozott-e? Igyekezett-e kiesdeni Isten bőségesebb kegyelmét önkéntes önmegtagadásaival, áldozataival egyéb téren? Elmélyítette-e vallásos ismereteit rendszeres lelkiolvasmánnyal, vallásos előadások meghallgatásával? Törekedett-e önzetlenül apostolkodni mások lelki megsegítésére? Ha ezt elmulasztotta, és önző módon csak saját lelki javát kereste, vagy ha még azzal sem törődött, s csak a minimális misehallgatás és évi áldozás kötelességének tett eleget, akkor ne csodálkozzék rajta, hogy oly nehéz számára Isten parancsainak megtartása, hiszen nélkülözi az ehhez szükséges isteni erőforrást. Ha pedig az év nagy részét a súlyos bún állapotában tölti el, akkor még inkább érthető ezen a téren tapasztalt nehézsége. Ugyancsak kudarcot vall az is, aki pusztán csak a természetfeletti eszközök igénybevételével akarja agyőzeimet biztosítani, és megfeledkezik arról, hogy a kegyelem a természetre épít. Fel kell használnunk azért minden természetes segítséget is, jóllehet tudjuk, hogy a végső győzelmet nem ezeknek, hanem Isten kegyelmének köszönhetjük. Természetes eszközök. Ilyen természetes segítség pl. mindannak kerülése, ami felkelthe- né a házastársakban azokat a vágyakat, amelyek kielégítésétől tartózkodni kívánnak. Kerülniük kell tehát a kölcsönös szeretetnek ezzel kapcsolatban álló megnyilvánulási módjait, s helyette más módon mutassák ki szeretetüket egymás iránt. Természetesen már gondolatban elejét kell venni az ilyen vágyak felébredésének, s ezért kerüljenek minden olyan képzeletjátékot, gondolatot, olvasmányt, vagy látványt, amely erre vonatkozik. Gondolataikat, érdeklődésüket következetesen, de minden erőszakoskodás nélkül egyéb dolgokra kell irányítani. Foglalják le szabadidejüket valamilyen figyelemlekötőfoglalkozással. Nagyon hasznosak ebből a szempontból a testi
