A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-08-01 / 8. szám
45 műk és akaratuk, vagy ezeknek megfelelő tulajdonságaik vannak. Egy ilyen lény szükségszerűen felsőbbrendű, mint egy vak erő, amilyen pl. a mágnesség, vagy elektromosság. Azok, akik csak személytelen "erőt" látnak Istenben, ezáltal a világegyetem teremtőjét - a legnagyobb művészt, költőt, gondolkozót, alakítót és feltalálót - az öntudattal, értelemmel és akarattal rendelkező ember alá helyezik. Isten tiszta szellem, s ezért időtlen, tehát se nem öreg, se nem fiatal. Természetesen nem könnyű személyes kapcsolatot teremteni egy olyan lénnyel, aki tiszta szellem. Időről időre, mint kis gyerekek, jelképekkel kíséreltük meg, hogy közelebb kerüljünk hozzá... míg arra várunk, hogy ő közelebb jöjjön hozzánk. • , . , ___________________________MILANACCIO U R JA TE KB AB AI Milanaccio (e.: Milanaccsó) Valentin egy gazdag kereskedő Milánó- ban. Sok-sok esztendő fáradságába, nélkülözéseibe, takarékoskodásába, szüntelen küszködésébe került, mire ifjúkori földhözragadt szegénységéből annyira felküzdötte magát, hogy ma tizennégy nagy textil- és ruhakereskedés tulajdonosa. Ám amikor reggelenként leül központi irodájának íróasztalához, nem az üzleti levelek után nyúl elsősorban. Hanem azt a sokféle kisebb-nagyobb levelet veszi sorra, amely gyermekektől származik. Most már szinte a világ minden részéből érkeznek ilyen leveleks gyermekbénulásban fekvő kislányok hálálkodását, vagy kéréseit tartalmazzák. Ezek a kislányok egy játékbaba ügyében írnak Milanaccio úrnak. Játékbabák? Igen! Mert ez az ügyes kereskedő, öregségére, "személyes mellékfoglalkozásként" szép olasz játékbabák szétküldözgetésére adta rámagát. Egyszer ugyanis, már mint üzemeinek bUtos hozamait élvező, jómódú ember meglátogatta szülővároskáját, ahol annak idején bizony éppen nem jólétben töltötte gyermeksége napjait. Akkor történt, hogy egy gyötrődő kislány betegágya mellett ismerkedett meg a gyermekbénulás szörnyűségével. De a gyermekszív boldogságával is, amikor másnap egy szép játékbabát vitt a kislánynak. Es amikor hazaérkezett Milánóba, azonnal intézkedett arra nézve, hogy Olaszországban, de külföldön is, a nagy lapokban elhelyezzék a hirdetést: minden gyermek- bénulásban szenvedő kislánynak szeretne egy boldogító baba-tündérkét küldeni. És arról is gondoskodott, hogy megfelelő számú baba legyen kéznél, mire a ”rendelések" megérkeznek. Es azok a rendelések jöttek hamarosan. Eleinte kevesebb, de azután állandóan emelkedett a számuk. És Milanaccio úr textil-üzleteinek központi irodájából, a postai küldemények közt mind sűrűbben és sűrűbben T
