A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-08-01 / 8. szám
18 sza. Ezeknek az egyházaknak a sajátos életrendje az egyetemes egyház kincsét alkotja, azért ezeket az egyházakat hagyományaikkal, szokásaikkal, liturgiái életükkel együtt mindenestül védeni kell. A zsinat ünnepélyesen hirdeti, hogy ezeknek a keleten és nyugaton éló részegyházaknakjogukvanahhoz, hogy saját törvényeik és szokásaik szerint éljenek. A zsinat a keleti-katolikus egyházak legsajátosabb szervezeti formáját, a pátriárkátus intézményét is megerősíti. Elismeri, hogy az egyes rítusok élén álló főpapnak, a pátriárkának a joghatósága a rítusához tartozó püspökökre, sőt érsekekre is kiterjed, de azokra a főpapokra is, akik a pátriárkátus területén kívül, de ebben a rítusban kormányozzák híveiket. Pl. a maronita-katoli- kusoknak Dél-Amerikában külön főpásztoruk van, de ez is összes maronita híveivel a maronita pátriárka fönnhatósága alatt áll. A rendelet következő részében a keleti-katolikus egyházak szentségi, fegyelmi kérdéseit rendezi. A legfontosabb itt azon intézkedése, hogy a jövőben katolikusnak ortodox templomban kötött házassága, ha nem is megengedett, de érvényes lesz. Hasonlóképpen nagy kihatással lesz a keleti-katolikusok és ortodoxok jóviszonyának ápolására a zsinatnak az az intézkedése, hogy lelkipásztori érdekek alapján megengedi, hogy a jóhiszemű ortodox hívek a katolikus papnál gyónjanak, áldozzanak; hogy a betegekhez katolikus papot hívjanak és hogy szükség esetén, amikor katolikus pap nem található, a katolikusok is ugyanezeket a szolgálatokat kérhessék az ortodox egyház papjaitól. Jogosokból a közös istentisztelet is megengedhető. De előírja a zsinat, hogy ilyen esetekben az ortodox főpásztor véleményét is kikérjék. Katolikusok szempontjából nagy jelentősége van ezeknek az enyhítéseknek, különösen azokon a vidékeken, ahol bármilyen okból katolikus pap nem érhető el, tehát a hívek teljesen pap nélkül élnének, ha az ortodox templom papjához nem fordulhatnának. A keleti egyházakról szóló ismertetett rendeletet a zsinat a harmadikülésszak nyilvános záróülésén hagyta jóvá 39 negatív szavazat ellenében 2110 piacet szavazattal. A harmadik ülésszakról adott mérlegünket statisztikai adatainkkal zárjuk. A zsinat végleg jóváhagyta az Egyházról szóló dogmatikai konstituciót. Ennek kiadásával tovább építette az Egyházra vonatkozó katolikus tanítást, bő anyagot adott a további hittudományi elmélyüléshez. Ugyancsak a harmadik ülésszak végén szavazták meg és hagyta jóvá a pápa a keleti-katolikus egyházakról és a katolikus Egyház uniós törekvéseiről szóló rendeletet, mint két fegyelmi intézkedést. A házasság fegyelmi rendjét megújító zsinati votumot is meg
