A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-08-01 / 8. szám
5 A bíboros egyszerű, változatlan napirendje hajnalban imádsággal és a szentmisével veszi kezdetét. íróasztalát használja oltárnak. A napot nagyjából ezek az elfoglaltságok töltik ki: a papi zsolozsma el imádkozása, lapok és folyóiratok áttanulmányozása, emlékiratainak megírása. Késő délután a követségi épület szűk udvarán megteszi napi sétáját. Mindszenty bíboros még ma is rendszeres tanulással iparkodik angol nyelvismeretét tökéletesíteni. Arra a fokra már elég régóta elérkezett, hogy vasárnaponként,amikor a követség személyzete számára mutatja be a szentmisét, rövid szentbeszéd keretében az Evangélium szövegét magyarázza hallgatóinak. Látogatókat a bíboros csak szerfölött ritkán fogad. Akkor is szigorúan ügyel arra, hogy egyházi vagy politikai kérdéseket ne érintsen. Erre mintha még a szokottnál is gondosabban vigyázna 1964 szeptembere óta, a magyar kormány és Vatikán közt létrejött kísérleti megállapodás óta. Szemmel láthatólag nem akar sem vendéglátóinak bármiféle kellemetlenségre alkalmat nyújtani, sem a Vatikán helyzetét megnehezíteni. Lehetséges-e tökéletesebben a rabnak az életét élnie, ha eddig a kommunistáknak sem sikerült semmi olyasmit találniuk, amiből vádat kovácsolhatnának ellene, hogy ti. visszaél a menedékjoggal? Nem! Mindszenty bíboros hercegprímásunk úgy él az amerikai követség épületében, mintha börtönbüntetését leszolgáló rab volna. Hetenként két napot szigorú böjtként tart meg és ajánl fel, sok imádsága mellett, egyházmegyéjéért és az egész magyarságért; ugyan gondolunk-e imádságainkban mi is rája, meg szegény hazánkra, amelynek a sorsát ő annyira megk apóan jel képezi...? "MINDEN NÉP IGAZ BARÁTJA..." A II. Vatikáni Zsinat első ülésszakának vége felé XXIII. János pápa újságírók egy csoportját fogadta. A pápa akkor már tudta, hogy napjai meg vannak számlálva. Éppen azért - derűs lélekkel, de a való helyzettel számolva • azt az időt idézte maga elé, amikor az újságírók az ő haláláról fognak beszámolni. Arra kérte az újságírókat, hogy tartózkodjanak túlméretezett magasztalásoktól. "Csak az a kívánságunk, mondotta, hogy mint megbecsültetésünk egyetlen és igazi jogcímeként ezt írhassák: Isten ésaz emberek előtt pap volt, minden népnek igaz ésőszin- te barátja". Nem hisszük, hogy akadna a föld hátán újságíró, aki ezt el nem mondhatná XXIII. János pápáról. Ezt is, de ennél sokkal többet is. i
