A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-07-01 / 7. szám
18 Miután a zsinat a kereszténység helyzetét és különböző összetevőinek a súlyát így bemutatta, az ökumenikus mozgalomra tér és közelebbről meghatározza, hogy a katolikusoknak milyen elvek szerint kell a kereszténység egységét munkálniuk. Először is kerüljük el szóban, ítéletben, cselekedetben mindazt, ami elszakadt testvéreinket illetőleg sem az igazságnak, sem amél- tányosságnak nem felel meg. Másodszor folytassunk párbeszédet elszakadt testvéreinkkel. A dialógus célja az álláspontok ismertetése, a kérdések tisztázása. Hogy ezt megtehessük, tanulmányoznunk kell ezeknek a testvéreknek a tanítását, de tanulmányoznunk kell azt is, hogy az Egyház egységét szolgálva csakugyan Krisztus szándéka szerint járunk-e el. A katolikusok ökumenikus akciójának a főpásztorok felügyelete alatt kell kibontakoznia. Nagy eszközlője az egységnek az ima és a keresztény tökéletességre való őszinte törekvés. Már az egységretörekvések gyakorlati megvalósításáról szóló 2. fejezet bővebben kifejti, hogy a katolikusoknak mint kell az Egyház belső életének megújításával elszakadt testvéreink felénk vezető útját egyengetniük. Nem lehet ugyanis szó igazi egységtörekvésről, ha ennek alapját nem a belső megújulás adja meg. Különösképpen az önmegtagadás, az alázatosság, a szelídség és a nagylelkűség ajándékát kell kémünk a Szentiélektől. Az egység ellen elkövetett bűnöket illetően is mondhatjuk Sz. Jánossal: - Ha azt állítanánk, hogy nem vétkeztünk, hazudnánk és az O igéje nem lenne bennünk. - Mindegyikünk belső megtérését és életszentségre való törekvését kísérje az egyéni és közösségi ima. Ökumenikus kongresszusokon a katolikusok is csatlakozzanak elszakadt testvéreink imájához. A közös istentiszteletet azonban nem lehet minden további nélkül az egységtörekvések eszközének tekinteni. A helyi főpásztornak kellmeghatároznia, hogy e téren mit szabad és mit nem. Egymás felfogásának megismerésére igen alkalmasak a teológiai tanulmányi napok. A szakemberek ezek keretében cserélhetik ki gondolataikat. A katolikus hittudományi főiskolákon főként az egyháztörténelem tanítása közben bőven tárgyalják az ökumenikus problémát is. Amikor elszakadt testvéreinknek a katolikus álláspontot kifejtjük, legyünk szabatosak és teljes képet adjunk, mert semmi sem árthat jobban, mintha hamis irenizmusból a katolikus tant elködösítjük. A zsinati rendelet második fejezetének utolsó pontjában arra buzdít, hogy a katolikusok csak működjenek közre minden olyan vállalkozásban, amellyel a keresztények a szociális kérdés megoldására, az ember személyi méltóságának védelmére, a béke biztosításé-
