A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-03-01 / 3. szám
22 lágiak apostolkodásáról szóló javaslat is, mint első kritikájának az eredményét, a nagy vonalakban való jóváhagyást. Most a bizottság kezében van, bővítik, csiszolják. Az Egyházról szóló dogmatikai konstituciónak csak két utolsó fejezetével foglalkozott a zsinat a harmadik ülésszak napjaiban. Evvel kezdte éppen munkáját. 5 munkaülésen összesen 52 zsinati atya bí- rálta a javaslat két utolsó fejezetét. Az 52 felszólaló közül 33 azutol- só, amariológiai fejezettel foglalkozott. Vita alakjában erre a javaslatra a zsinat nem is tért vissza. De annál többet alkotta szavazás tárgyát. Egyedül harmadik fejezetének jóváhagyása 39 részleges szavazással történt. De a bizottságnak e megszavazás után is még több mint ezer újabb észrevételt kellett áttanulmányoznia. Ugyanis ennek a harmadik fejezetnek a globális megszavazásánál a még módosításokat kívánó pozitív szavazatok száma 1053 volt. Többi fejezete után is csaknem ennyi módosítást kívánó szavazat maradt. Ebből érthetjük, hogy miért csak az utolsó héten került ismét a zsinat elé a javaslat. Pedig az illetékes teológiai bizottságnak közben más dolga is volt. Dolgoznia kellett a kinyilatkoztatásról szóló javaslaton és figyelme kellett a zsinat egész menetét, hiszen ez a bizottság bizonyos értelemben valamennyi többi javaslat tanbeli tisztasága fölött is őrködik. A tárgyalt javaslatok fölsorolásában nem az időrendbeli egymásutánt követjük, hanem aszerint vesszük sorba a letárgyalt témákat, hogy mennyi idő és felszólalás volt szükséges tovább fejlesztésükhöz. Igen mozgalmas volta vallásszabadságról szóló nyilatkozat vitája. 4 ülésen 50 felszólalás keretében csaptak össze a vélemények. Két világ állt egymással szemben. Az egyik oldalon a hagyományos katolicizmusukat és annak előjogait szinte sértetlenül birtokoló országok főpásztorai, a másik oldalon a kisebbségi sorsban élő és jogaiért állandó harcban álló egyházak főpásztorai. Ezek a vallásszabadságról kiadandó nyilatkozatban támaszt akarnak találni, amazok attól félnek, hogy a nyilatkozat rést üt a nemzeti egységnek minősített vallási egység bástyafalán. Hogy a probléma még világosabb legyen; az észak-amerikai katolikusok pl. a vallásszabadság fenntartás nélküli hirdetését kívánják a zsinattól, a spanyolok a hagyományos tanításra hivatkoznak, mert nem hajlandók a protestantizmusnak teret engedni. A vallásszabadságról szóló nyilatkozat a harmadik ülésszak utolsónapjaibanismételőkerült. A nyilatkozat mellett álló nagytöbbség azt kívánta, hogy a nyilatkozat szövege kerüljön legalább előzetes szavazásra. Evvel akarták biztosítani a javaslat létjogát. Az elnökségbe is jelentette, hogy e szavazásra sor kerül. Azonban a sza
