A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-07-01 / 7. szám

4 felsorolást könnyű volna folytatni lapokon át. De fontosabb en­nél az, hogy lássunk a szeretet gyakorlásához és soha meg ne álljunk ebben. Néha nézzünk a kereszt Krisztusára, aki mindent oda­adott, életét is felebarátaiért. Lássuk meg szenvedő arcvonásaiban annak az embertársnak az arcvonását, aki Krisztus képmásaként jelenik meg előttünk. BEA BÍBOROS A GENFI TALÁLKOZÓRÓL ­Bea bíboros Genfben az Egyházak Ókumenikus Tanácsának vendége­ként párbeszédet folytatott kimagasló protestáns egyházi személyiségek­kel . A beszélgetés nyilvánosságra került részei nagy érdeklődést keltet­tek világszerte. Többen voltak, akik egyes kijelentéseit nem értették meg világosan. A "Vita" című olasz katolikus lap éppen ezért beszélge­tést közölt a bíborossal. Bea bíborosa lap munkatársának kérdésére megmagyarázta, mi az oka annak, hogy az Egyházak Világtanácsa által javasolt bizottságban a ta­nács nyolc, a katolikus egyház pedig csak hat taggal képviselteti magát. Ennek az oka nagyon egyszerű, - mondotta a bíboros. - A világtanácsma több mint kétszáz tagegyházat foglal magába. Sok féle áramlatot kép­visel, kezdve az ortodoxoktól és más keletiektől, egészen olyan protes­tánsközösségekig, amelyek eredet, hagyomány és hitvallás szempontjá­ból különböznek. Éppen azért nagyon fontos, hogy ez a sokféleség a vegyesbizottság összetételében valamiképpen kifejeződésre jusson, s így a dialógusformáira és az együttműködésre nézve folytatott tárgyalások­ban hangot kapjon. Egyébként is a bizottságnak tisztán tájékoztató jel­legű feladata van, az ugyanis, hogy a vizsgálódásainak eredményét mindkét oldal felé továbbítsa. Meglehetősen nehéz feladat a bizottság tagjainak kiválogatása is, mert nagyon sok szempontot kell figyelembe venni. Az ökumenikus ér­deklődésen kívül a gyakorlati együttműködés szómos területén kell szak­értelemmel rendelkeznie a bizottság tagjainak. A bíboros azután rámutatott arra, hogy az ÓkumenikusTanácsáltal javasolt vegyesbizottságban való részvétel teljesen megfelel a zsinat ökumenikus dekrétumában megalapozott elveknek és kívánalmaknak. Végül kifejtette, hogy a gyakorlati téren való együttműködés könnyebb­nek és egyszerűbbnek látszik, minta tulajdonképpeni tanbeli kérdések­ről folytatottdialógus. A jóakarat és a szeretet szelleme kell, hogy ve­zesse a megbeszéléseket.

Next

/
Thumbnails
Contents