A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-03-01 / 3. szám

18

német Mainzba költözött, ahol apja konzul volt. A fiatal Guardini németnek érezte magát. 1910 körül, 25 éves korában, német állampolgár lett. Később, mikor fogadott hazája háborúba keveredett szülőhazájával, német katonaként harcolt. Erre visszaemlékezve így szól: "Ezt a lelkiismeret harcot egyáltalán nem vettem könnyelműen. Ha lelkem egyensúlya nem borult fel, azért van, mert már akkor láttam, hogy a nacionalizmus, teljes kibontakozása előestéjén, már lejárt, időszerűtlen valami volt. Számomra Németország és Olaszország két oldala volt egy magasabb valóságnak: Európának."

Guardini 1855-ben született. Bölcseletet, természettudományokat, majd orvostant tanult, végül hittudományt. Pappászentelése után tovább folytathatta tanulmányait. A Berlini Egyetemen a bölcselet magántanára lett. Hamarosan rendes tanárrá nevezték ki. Az eleven- eszűek és az előkelősködő sznobok siettek előadásaira, melyek Dosztojevszkiről, Dantéról, Hölderlinről, Rilkéről, Freudról, a keresztény bölcseletről szóltak. Nemegyszer arisztokrata hölgyek vagy luteránus püspökök autói vártak Guardini előadásainak a végére.

Az 1930-as években Berlin Európa egyik legfontosabb kulturális és művészi központja. Guardini itt áll az érdeklődés központjában. - Guardini nagy házat tartott, fényesen berendezett szobák, antik bútorok, firencei majolika, görög és egyiptomi dísztárgyak, expresz- szionista festmények fogadták vendégeit. "Egy római Szenátor, egy világi előkelőség, egy állami méltóság háza volt" - mondja egyik akkori munkatársa. Mint a római szenátoroknak, úgy Guardininek is sok az ellensége, az Egyházon belül és kívül egyaránt. Mégis, az egyetem "Keresztény világnézet" címmel új tanszéket nyit és Guar- dinit hívja meg előadónak, a legnagyobb termet bocsátva rendelkezésére. A terem kicsinek bizonyul.

Berlin és az egyetemi hallgatók Guardini atyának csak egyik oldalát értékelhették. A kicsiny Lohr község egészen más Guardinit ismert. A kastélyban a Német Katolikus Ifjúsági Mozgalom hadiszállása székelt. Vasárnaponként Guardini atya is velük volt. Szentmise közben, a felajánlás után a hívek felé fordult és így fogadta adományaikat, ruhát és élelmet, a környék szegényei számára. Százak, később ezrek jöttek ezekre a szentmisékre; messzi német egyetemekről utaztak ide a diákok. Fiatal értelmiségiek és munkásvezérek fordultak meg itt és arról tárgyaltak, hogyan mozgósíthatja, hogyan hozhatja felszínre ősi, belső erejét és életgazdagságát a katolikus hit. Lelkészük, papjuk, szellemi vezérük, lelki vezetőjük a berlini Guardini professzor volt. Húsvéti lelkigyakorlatozói egyike