A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-03-01 / 3. szám
12 Jézus, add, hogy ha eljön az én órám, a magányos perc, amikor mindentől és mindenkitől el kell válnom, hittel és engedelmességgel fogadjam a véget, amely így az élet kapuja lesz, egyesülés Veled és általad a nagy szeretet-közösséggeh Ezt a végső órát már most előkészítem; a jelenben engedelmes- kedve az Atya akaratának és elfogadva (nem kutatva kíváncsian és szorongva) azt az órát úgy, ahogy 0 elrendelte, a maga bizonytalan biztosságával. Már most meg kell halnom önmagámnak, Isten sze- retetének szolgáltatva ki magam egészen. S az élet, mely tele van szenvedéssel, testi és lelki kínnal, ez a halandó földi élet valami isteni, mély élet csíráját rejti így; a közvetlen és tapasztalati burok alatt növekszik az isteni élet, amelyet a Feltámadott Krisztus közvetít tagjainak. Az 0 szenvedéséhez és halálához hasonulva eljutunk a halottakból való feltámadásra, amely már most megkezdődött a megtérésünk által és amely a testi feltámadásban nyilatkozik meg a maga teljességében. "Ha Krisztus bennetek van, a test ugyan holt a bűn miatt, de a lélek él a megigazulás következtében. Ha pedig bennetek van annak Lelke, aki föltámasztotta Jézust halottaiból, ő, aki Krisztus Jézust halottaiból föltámasztotta, életre kelti a ti halandó testeteket is bennetek lakó Lelke által. - Ezért hát, Testvérek, nem tartozunk atest- nek azzal, hogy test szerint éljünk. Ha ugyanis test szerint éltek, meg fogtok halni, de ha lélekkel megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok. Akiket Isten lelke vezérel, azok Isten fiai... Maga a Lélek tesz tanúságot lelkűnkben, hogy Isten fiai vagyunk. Ha pedig fiai, akkor örökösei is; örökösei Istennek, Krisztusnak pedig társörökösei. Előbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk". (Rómaiakhoz írt levél, 8, 10-17.) MEGJELENT / / • • Ara: I dollár. című verseskötete. Kapható: A SZÍV Kiadóhivatalában.
