A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-03-01 / 3. szám

5 Azonban nem így történt. Mert az a színész, akinek kiadták a fősze­repet, Roszt ovcev, a "Hegyi Beszéd” jelenete előtt kilépett a lámpák elé, végignézett a meglepett közönségen, kinyitotta a Szentírást, és ... ünnepéiyesen felolvasta Sz. Máté evangéliumából mind a 48 sza­kaszt, amely Krisztus hegyi beszéd jének fenséges tanításait tartalmazza. Mindezt tetteolyan megihletett hangon, hogy a meglepett, sőt megdöb­bent közönség szinte a lélegzetét is visszafojtva hallgatta. Az ünnepé­lyescsendben a színész szavai prófétai erővel hatottak. Amikor Rosztovcev a szöveg végére jutott, becsukta a Szentírást, ke­resztet vetett és fennhangon a jobb lator szavait mondotta el imádság­ként: "Uram, emlékezzél meg rólam, amikor országodba érkezel!" __- Azzal levonult a színpadról. A közönség részéről semmiféle tiltakozás, a nem-tetszésnek semmiféle megnyilatkozása nem hallatszott. "Krisztus frakkban" lekerült a műsorról. De Rosztovcevről sem hallott azóta senki semmit. Mi történik másutt? Ez Moszkvában történt. Vannak más városok is a világon. így pl. Ró­ma: ott egy színházban egy kimondottan Krisztust káromló förmedvényt vettek műsorra. Vagy ott van Berlin. Értjük a "szabad" Berlint, nem a szovjet-zónát. Ott meg egy "történelmi" darab fut, amely XII. Pius sze­mélyét dobál ja meg sárral és őt is, meg a vallást is a történelmi tények­kel homlokegyenest ellenkező rágalmakkal támadja. Egy színház New Yorkban sietett megszerezni a darab átdolgozásának és játszásának a jogát, nehogy más színház el kaparintsa előle a vallásgyalázásnak ezt a remek lehetőségét! Igen: ilyen és ezekhez hasonló esetek történnek a "szabad" világban. Itt pedig nem kellene senkinek olyan következmé­nyeket vállalnia, amilyeneket Rosztovcev vállalt, mert nem akart a lel­kiismerete ellen cselekedni. Es mégse hallunk Rosztovcevekről. Annyira megrészegültünk a "szabadságtól", hogy nem figyelünk fel többé lelki­ismeretünknek erőtlenné vált hangjára? Rosztovcev példája felrázhatna minket kábultságunkból. Azonban az ilyen esetekről a Nyugatnak egyéb­ként szenzációéhes sajtója mélyen hallgat. Természetes. Hiszen önma­ga ellen vonultatna fel megcáfolhatatlan vádlókat... "Szeretem az embereket, szeretek találkozni az emberekkel. Nem hiszek az emberek rosszaságában. Nincs olyan rossz ember, akiben a jó szikráját ne lehetne lángra gyújtani. Meg- gyó'zó'désem, hogy a lelkipásztori hivatás a legszebb, amit valaki választhat magának. Megkísérlem, hogy a legőszintébb alázatossággal végezzem feladatomat. " XXIII. JÁNOS PÁPA.

Next

/
Thumbnails
Contents