A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-03-01 / 3. szám
3 gyártja az új igényeket, a bank osztja a kölcsönöket, az orvos meghosszabbítja az életet és indusztriák versengenek, sztrájkok sztrájkokat követnek, mindenki siet, rohan, dolgozik, keres, költ, feszíti izmát, idegzetét és a nagy hajszában, már senki nem találja önmagát. Hosszú az út a tizenharmadik század mindent átfogó keresztény gondolkodásmódjától a huszadik század amerikai gazdasági jólétéig. Milliók jutottak jobb anyagi helyzetbe, de ki törődött, ki törődik a lélekkel? Az ember vallásos jellegének legjobb bizonyítéka éppen a leginkább lelki éhségben és szomjúságban vergődő "gazdag" amerikai társadalom. Éhség ez és szomjúság, kielégítetlenség, hiányérzet. Ebbe vándorolt bele a magyar emigráns. Új életének első éveiben anyagi biztonságát igyekezett megalapítani. Miután ezt elérte, körülnézett, hogy lelki szükségeit is kielégítse. Ijedten veszi észre, hogy sem magában, sem körülötte az embertömegben nincs semmi, ami lelki szomját oltaná. Mélyen keresztény emberek, templomok, papok, katolikus magániskolák, újságok és folyóiratok, könyvek és előadások vannak, de a társadalom egésze nem keresztény. A politikai, a gazdasági élet, a gyár, a munkahely, az üzleti élet nem épült keresztény, krisztusi eszmék alapjaira. A visszatérést Krisztus tanításához és kegyelmi forrásaihoz sokszor megnehezíti a magunk kiábrándultsága, fáradtsága, letörtsége és elporosodott lelkiismerete. A nagy tömeg-közösség körülöttünk nem siet segítségünkre. Ellenkezőleg; átvágtat rajtunk vad anyagi hajszában. Minden megmaradt lelkierőnket össze kell szednünk, hogy a magunkkal hozott és még el nem sorvasztott hitünkbe kapaszkodjunk és neki lássunk, hogy a magunk egyéni életének lelki portáján rendet teremtsünk. Magunkban, magunknak kell megtalálnunk újra Istent, magunknak kell a templomhoz térnünk, gyermekeinket vallásos nevelésre vezetnünk, újra tanulnunk hitet, vallást könyvből, imádságból, helytállásból, magunkba könyörgött isteni kegyelemből. Krisztus útja ebben a mostani, minket környező világban nem a népszerű út. Bár negyven millió katolikus él körülöttünk, alig vesz - szük észre segítségüket ebben az el világias odott szemléletű társadalmi életben. És Krisztus, az Ut, az Igazság, az Élet mégis itt áll közöttünk. Utunkon találkozunk vele. Meghív, hogy hallgassuk meg és örök igazságain elmélkedve ráébredjünk arra, hogy sohasem volt akkora szűk-
