A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1-2. szám
63 Lett erre nagy nevetés meg gratuláció. A lőcsfalvi pap meg csak azon morfondírozott, hogy honnan szedheti Oszkó János legújabb bölcsességét. De nem maradt meg a morfondirozásnál, hanem elhatározta, hogy ennek a végére jár. De hol is kezdje a nyomozást. Csak úgy egyenest megkérdezni nem akarta, annál sokkal jobban ismerte Oszkó Jánost. De a véletlen jött segítségére. Krumpli kapálás idején kisétált a paptagba s mert Oszkó János is bérelt 3 holdat belőle, éppen ott tevékenykedett. Illetőleg felfüggesztette tevékenységét, mert delelő volt és pihengetett egy kicsinység az árnyékban. Ahogy a lőcsfalvi pap látta egy nagy zsírfoltos újságpapír volt kiterítve előtte és abban böngészgetett; azt is látta, hogy az bizony A SZIV-újság volt. - Hát innen meríti őkelme az új bölcsességét! - villan át a pap agyán. De tudtommal Oszkó'János nem előfizető, se a templom küszöbét nem tapossa... honnan kerül a kezébe és ilyen zsíros állapotban... Megindult hát az új nyomon, mint a vérbeli kopó kutya... Ahogy mendegél hazafelé eszébe jut, hogy Julis megbízta, hogy vegyen fél kiló füstölt szalonnát, mert spékelni akar vele... Takács hentes le is vágott fél kilót s Uram bocsáss, lekanyarít a szegről egy ív SZÍV-újságot és abba csomagolta... Látja ám ámuldozva a pap, hogy a szegen egész fél kilóra való SZIV-újság fityeg.- Honnan veszi Takács Uram ezt a csomagoló papírt? - kérdi kíváncsian a lőcsfalvi pap. Takács hentes semmi rosszra nem gondolva:- Ezt? Hát a Horváth Pannitől. Minden héten eladja nekem, ami nem kél el a faluban. Olcsón adja. Kilóra. így aztán megoldódott az Oszkó János tudománya. Ő is Takácsnál veszegeti a szalonnát és nemcsak a szalonnát fogyasztja jó étvággyal hanem a burkolatát is. Lám, lám! A Lélek ott fúj, ahol akar... Még az este nekifeküdt az íróasztalának és levelet eresztett a SZIV- újság szerkesztőségének. Közölte velük Oszkó János esetét és kérte, utasítanák a kiadóhivatalt, hogy ezentúl az el nem kelt példányokat feltétlen csak henteseknek adják el, vagy ha a Szerkesztőség jobbnak látja, ezentúl kizárólagosan csak henteseknek és mészárosoknak nyomattassék a SZIV-újság, mert ki tudja, talán több lelki haszonnal járna a SZIV-újság, ha előbb szalonnát tekernének bele és így ebben a háborús világban egyszerre kielégítené úgy a testi, mint a lelki éhI
