A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1-2. szám
Mire jó A SZÍV ú ( A lőcsfalvi pap naplójából A SZÍV 50 éves jubileumára) (Ez a történet A SZIV-újság csecsemőkorából való. Már jó benne voltunk a világháborúban és bizony a papírt nagyon szűkén mérték. Szegény SZIV-újság is bizony szálkás fás papíron nyomódott, de még így is nagy érték volt, különösen faluhelyen, nemcsak a rányomtatott vigasztalás miatt, hanem a papírja miatt is, mikor valamit hirtelenében csomagolni kellett volna... Ekörül zajlik ez a kis történet is, amit a lőcsfalvi paphűségesen megőrzött naplójában...) ♦ Mint minden rendes faluban, Lőcsfalván is volt községi képviselő- testület. Ez tulajdonképp a falu parlamentje, mert a községi képviselő-testület tagjai intézik a falu ügyét a bíró elnökletével. Tudott dolog, hogy ennek tagjai részben hivatalból kerülnek bele, mint a jegyző, lelkészek, bíró, orvos..., részben a virilista jog alapján, vagyis a legtöbb adót fizető polgárokból, akik a törvény által megállapítottnormán felül viselik a köz terheit és végül a választott tagok, kiket a község polgárai időnként szavazatukkal küldenek a testületbe. A lőcsfalvi pap hivatalból volt tagja, míg Oszkó János a nincstelen zsellér választás útján. így hát együtt képviselték a falut a viharos időkben. Oszkó János nem tartozott semmiféle pártba, de világ-életében ellenzéki szellem volt. Ez pedig tetszett a polgároknak, főleg a szegényebbjének, mert van, aki odamondogat az uraknak meg a nagy gazdáknak. így aztán Oszkó János mondhatnám örökös tagja maradt a testületnek, mert már a hatodik választáson adott neki a közbizalom mandátumot. Oszkó János eddigelé csak annyiban keltett közfeltuhést, hogy minden tárgy-ponthoz szót kért és a kapott szóval mindig megellenezte a szőnyegre került javaslatot, kivéve, ha a nincstelenek érdekét szolgálta. Okfejtése az egyszerű, kevés-iskolájú ember kitaposott gondolat-ösvényét követte, mint például: "Tisztelt képviselőtestület! Az előttem szóló javaslatát nem támasztom meg, mer’ mér’ nem, hát csak azér’, mer’ ez az urak ■ meg a zsíros gazdák szekerét tolja, T
