A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1-2. szám

58

(Február)

ALTAI ANOS IMASZANDEK

szEGEnvsEG es nvomoR

A gyarmati népek önállósulásának menete sokkal gyorsabb iramú, mint néhány évtizeddel ezelőtt a kérdés szakértői előre elképzelték. A politikai helyzet ilyen irányú átalakulása súlyos kérdéseket hoz magával s ezek megoldásától függ nemcsak ezeknek az ifjú népeknek, hanem az egész világnak a jövője. Mert nem sokat ér a függetlenség és szabadság, ha közben szinte minden hiányzik ahhoz, hogy jótéteményüket békén élvezhessék. Márpedig épp ez a helyzet nem egyszer napjainkban.

Az újdonsült nemzetek mindennek szűkében vannak; nincs pénzük, technikai eszközeikfej- letlenek, gyárak és szakmunkások csakúgy hiányoznak, mint az exact- és szellemtudományok szakemberei vagy a közigazgatás és a kormányhivatalok képzett és feladatukra alkalmas viselői. A rendelkezésre állóeszközök és emberi erők viszont egyáltalán nem elegendők ama számtalan sokirányú és szinte felmérhetetlen feladatok elvégzésére, a- melyek e népek elé tornyosulnak.

Ilyen körülmények közt ezek a népek szükségszerűen rászorulnak az ún. gazdagabb nemzetek bőkezű segítségére. De maga a segítség újabb nehézséget jelent segítő és segített számára egyképpen. A segítséget nyújtók részéről ott a veszedelem, hogy pl. csak saját nyereségükre vannak tekintettel, vagy csak anyagi szemszögből szemlélik a segély-