A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-12-01 / 12. szám

34

Egyik este feketekávézás közben meg is említé az öreg pap:- Kedves kollégám, nem lehetne a ministránsok beosztását úgy csinálni, hogy a 12 gyerkőc lassanként a kis misén is szerepeljen meg a nagyon is... Továbbá, felváltva mindegyik jobbon is meg balon is. Úgy értem, hogy idők folyamán minden gyerek mindenféle helyzetben szerepel az oltár előtt, akkor szent lesz a béke.

A káplán huncut mosolygások közepette hallgatta főnöke fejtegetését.- No, no, mit somolyog, talán nem jól mondom. Miért ne csinálhatná meg?- Kedves Atyám, lehetségesnek lehetséges, de mire minden mi- nistráns minden helyre jut, az utolsó ítélet napjára is megfújják a kürtöket.- Ne beszéljen tücsköt-bogarat, kolléga úr! Ennél egyszerűbb dolog nincs a világon. Minden vasárnap úgy cserélgeti őket a hirdető- táblán, hogy mindegyik más misére és más helyre kerül az oltár körül. .. Pár hónap múlva aztán kezdheti élőiről.- Atyám nem veszi tekintetbe a matematikát!- Ejnye a nem-jóját, hogy kerül ebbe a matematika?! Világ-életemben ki nem állhattam. Ez egy egyszerű manipuláció. Mi a herkentyűnek ide a matematika?- Nem manipuláció, hanem permutáció!- Hát legyen permutáció, akármilyen stáció, - mérgeskedett a lőcsfalvi pap. Micsoda nagy tudomány kell ahhoz, 12 gyereket úgy cserélgetni, hogy a végén mind meg legyen elégedve. Maguk fiatalok olyan problémát csinálnak mindenből!- Tudomány épp nem kell hozzá, - bölcselkedik szerényen a káplán - de az matematikai tény, hogyha 12 gyereket úgy akarunk cserélgetni, hogy minden gyerek minden misén és minden lehetséges helyzetben nyerjen beosztást... van fogalma Főtisztelendő Atyának, hányféle ilyen változat lehetséges 12 gyermekkel?-Hm... hm... lássuk csak! Igaz soha nem voltam matematikai lumen, de szerény véleményem szerint 12-szer 12... hát vagy másfélszáz. ..- Másfél - száz? - Hol is egy darab papíros?

A káplán belemerült a nagy számolásba, az öreg pap gyanúsan pis-