A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-10-01 / 10. szám

31

MISSZIÓS IMASZÁNDÉK

A missziós helyzet

tanulmanyozasíi

XV. Benedek pápa "Maximum illud" enciklikájában (1919. nov. 30.) az egész katolikus világ érdeklődését felrázta a missziók ügye iránt, s ennek a problémára ébredésnek alig leljük párját az Egyház történetében. XI. Pius pápa szintén nagy lendülettel kezdett a missziók ügyével foglalkozni ("Rerum Ecclesiae" enciklika 1926. febr. 28.) és évenként a katolikus közvélemény elé tárta a missziók helyzetét. Ugyanezt mondhatjuk XII. Pius és XXIII. János pápákról. Mindamellett nagyon fontos, hogy a missziók iránt tanús ított érdeklődés egyre növekedjék.

1. Miért fontos a misz- szióshelyzettanulmányo- zása?

a) Mert a nemkeresztények nagy számához képest igen alacsony a hithirdetők száma. Két milliárd lélek- a világnépesség kétharmada - vár a megtérésre s erre a munkára mindösz- sze harminchárom ezer hithirdető papunk van, akiknek ugyanakkor a missziósterületeken élő negyven millió katolikust is gon- dozniukkell. - Ezenfelül az anyagi eszközök is minden tekintetben elégtelenek.

b) Mert a missziósterületek lakosságának gyorsan növekvő számával összehasonlítva túl lassú a misszionálás menete. Az évi szaporulat - pusztán születéskövetkeztében - katolikusok közt nyolc, nemkeresztényeknél harmincegy millió. Ha a hithirdetés menete mai tempóját tartaná meg, száz év múlva a nemkeresztények megtérésének időpontja épp oly messzeségbe veszne, mint napjainkban. A megtérítésre várótömegek viszontkét- szerese lenne a mainak: mintegy négy milliárd lélek.