A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-08-01 / 8. szám
7 "Mindenekelőtt megerősítjük azt a szociális tanítást, amelyet a katolikus Egyház magáénak vall, s amelytől nem lehet elválasztani az Egyháznak az emberi életről vallott általános felfogását sem". A "Mater et Magistra"en- ciklika ilyen súlyos szavakkal figyelmeztet arra, hogy a szociális kérdéssel foglalkozó helyes tanításnak az emberi élet erkölcsi rendjéhez kell kapcsolódnia. S amíg ez a szociális tanítás nem megy át a gyakorlatba, a világ nem léphet a nyugodt és békés fejlődés útjára. Másrészt világos ami századunk nagy igazságtalansága is: "Napjaink legfontosabb kérdését számunkra annak a kapcsolatnak kell jelentenie, mely az előrehaladott s a még csak kezdő fokú gazdasági körülmények közt élő államok közt fennállnia kellene. Egyikcsoportban ott látjuk az élet minden kényelmével ellátottakat, a másik viszont a legkeményebb nélkülözéssel küzd. .. S mindennek eredményeképpen vannak népek, amelyek szegénységükben puszta létükért vívják a harcot. Fontos tehát, hogy az egyénekben csakúgy, mint a közösségekben - főleg a jómódúakéban - felébresz- szükezzel a kérdéssel kapcsolatosan az alvó lelkiismeretet". (Mater et Magistra.) Figyelmünkre méltó tény: az emberiség kétharmada éhséggel küzd, vagy annak szörnyűséges következményei miatt szenved. Ma már senki semhunyhatja be szemét a kiáltó egyenlőtlenség előtt; a világ anyagi értékhozamának 70 százalékát 19 gazdag nemzet élvezi, melyek a világ népességének csak 16 százalékát alkotják; ugyanakkor 15 olyan nemzet, mely a világnépességének 50 százalékát teszi, az anyagi értékhozamnak csak 10 százalékában részesül. Ez az egyre növekvő ellentét a kevesek gazdagsága s a többség szegénysége között, fenyegeti a békét, érthetetlen csodálatot kelt s a gyűlölet és bizalmatlanság szellemét ébreszti fel az emberekben. Az éhség és a háború problémája egymástól el A BÉKÉS FEJLŐDÉS ALAPJA
