A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-08-01 / 8. szám

5 Es példát adunk-e a világnak nem dicsekvéssel és hangos szóval, de türelmesen hordozva a bennünket érő bántalmak megaláztatását? Es bár annyiszor elmondjuk a Miatyánkot, megbocsátunk-e az elle­nünk vétőknek? Es imádkozunk-e azokért, akár szüléinkért, testvé­reinkért, barátainkért, ismerőseinkért, akik előttünk a sírba tértek? Azokért, akikért nem imádkozik senki? Isten irgalmát kérve minden jó és bűnös emberre, minden tisztítótűzben szenvedő lélekre, akik­nek életcélja éppenúgy az mint a mienk: az örök üdvösség? Krisztus Urunk a Hegyi Beszédben felvázolta annak a keresztény­nek az arcát, aki Istennek kedves és Isten küldöttének, a Megváltó Jézusnak tanítványa. Amikor az evangéliumot olvassuk és látjuk, hogy Jézus "körüljárva jót cselekedett" - ez a rövid megállapítás róla gondolkodóba kell, hogy ejtsen bennünket és követésre kell, hogy buzdítson. Akképpen lesz irgalmas hozzánk az Isten, amilyen mértékben gya­koroltuk embertársainkon az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit. A KEGYELEM ÚTJÁN .... (Az alábbi sorokban, melyeket egy felnőtt korában bérmálkozott férfi küldött nekünk, gyönyörűen megnyilvánul a pünkösdi Lélek ke­gyelmének hatása.) Kedves Felebarátaim! • Nagy esemény előtt állok, május 7-én, az Úr Jézus mennybemenetelének ünnepén - 5J éves koromban • bérmál kozom. Rendes körülmények között 9-10 éves koromban kellett volna bérmál­koznom. 1919-ben voltam 9 éves, tehát az első világháború utáni időben és éppen 1919-ben. Az anyám ekkor özvegyült meg. Három gyermekéről kellett gondoskodnia. A legnagyobb szegénység ésbizonytalanság köszön­tött családunkra és igy a sok baj együtthatva megakadályozta bérmálko- zásomat. Később az életbe kikerülve mind jobban a világi dolgokra irá­nyult a figyelmem és elhanyagoltam lelkem igényeit. Amennyire szomorú éssajnálatos ez a múlt, annyira örvendetes a jelen, hogy a férfikor legértékesebb szakában, érett ésszel, teljes hittel vehe­tem Isten Szentlel két. Isten Szentlelkének vétele értékesebb a világ minden kincsénél és ör- vendetesebb az eltöltött 50 évem minden öröménél. Örömöm annál na­gyobb, ha meggondolom, hogy a mögöttem levő félévszázadot haszonta- lanságra pazaroltam, a földi örömök szolgálatában töltöttem.

Next

/
Thumbnails
Contents