A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-07-01 / 7. szám
20 ROMANO GUARDINI AZ ÉA1BERELET ÁLLOMÁSAI Rz életkorok erkölcstani és pedagógiai kiértékelése Térjünk rá ezek után az ifjúkor erkö le s i problémáinak tárgyalására. Ehhez azonban szükséges, hogy néhány előbb letárgyalt gondolatot felidézzünk. Nem vitattuk meg sem a gyermekkor, sem pedig a serdülőkor tárgyalásánál a két életszakaszból adódó erkölcsi kérdéseket. Úgy gondoltuk ugyanis, hogy az ifjúkor hasonló problémáival párhuzamosan megvilágíthatjuk e kérdéseket. Mi a gyermekkor erkölcsi feladata? Erre először is azt válaszolhatjuk, hogy a gyermekkor erkölcsi feladata ugyanaz, mint minden más életkoré, vagyis:az erkölcsi érték megvalósítása. Az általános erkölcstanból tudjuk, hogy az erkölcsi ér- tékmint olyan nem valósítható meg. Bizonyos felbontásra, taglalásra van szükség ahhoz, hogy az erkölcsi érték megvalósítható feladatként álljon elénk. A felbontás pedig a körülmények, a szituáció által történik. Egy bizonyos adott körülményben az erkölcsi érték egyedi alakot vesz fel: i11, most és ebben a formában követel megvalósítást. Az így elénk álló egyedi követelményt már megismerhetjük, megnevezhetjük és megvalósíthatjuk. A feltett kérdésre adott általános felelet helyes, csak azt kell még meghatároznunk, hogymilyen feladatok megvalósítását követeli a gyermekkor által körülírt erkölcsi érték. A gyermekkor alakzata
