A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-07-01 / 7. szám
17 lejáratott megnevezést rá is alkalmazzák. Gondolatvilága, Gilson professzor erőteljes kifejezése szerint, "korunk legközvetlenebb és legeredetibb" irányát képviseli. Hozzátehetjük: a legalkalmasabb a lelki élet táplálására is, mert a személyes ráeszmélést a szeretet, a remény és a hit felé vezeti és neveli. A bölcselő' életéből csak azokat az eseményeket mutatjuk be, a- melyek lelki fejlődésébe engednek némi betekintést. "Másokkal élni". Gabriel Marcel löö9 december 7-én született, Párizsban. Egyetlen gyermek volt, gyengécske és rendkívül érzékeny; egész életében meleg érzések és őrködő gondoskodás vette körül. Nagy volt a veszély, hogy magábazárkózik és másokról nem vesz tudomást. Ezzel ellentétben alkati vonásai közül a mások iránti spontán érdeklődés és meleg szimpátia tűnik leginkább szembe. "Másokkal élni" természeti szükséglet nála; ezt a szükségletet lelkesítette át együttérzéssé és közösségvállalássá. Gyermekkorától kezdve, valódi társak híján, képzeletbeli személyek sorsában osztozik. Nyolcéves, mikor első színjeleneteit Gyu- lá-t és Piszé-t szerkeszti. Egész életén át ellenállhatatlan vonzódást érez a színjáték felé, mert a drámai kifejezés lehetőséget kínál "egy másik én megragadásának a kísérletére; ez a megragadás egyben újrateremtés is. " "Csak egyféle szenvedés van", panaszkodik Rózsa, A mások szíve című darab főhőse, "csak egy szenvedés van:az egyedüllét". Ez a mondat nem fölületes visszavágás a főszereplő ajkán; Gabriel Marcel saját bevallása szerint gondolatvilágának egyik főmotívuma fejeződik ki benne: "Még ha azt tételezzük is föl, hogy Rózsa kijelentésének semmi más jelentősége nincs, mint hogy fejlődésem irányát előre sejttette, - mondotta nekem bizalmasan -, ma teljesen és egyre teljesebben azonosítom magam vele. Hiszem és vallom, hogy semmi sincs elveszve az olyan ember számára, akit nagy szeretet és őszinte barátság éltet; minden veszve annak, aki egyedül áll. " Olthatatlan kíváncsiság, telhetetlen vágy hajtja újabb és újabb ismeretek és tapasztalatok elsajátítására; de nagyon is jól tudja, hogy az efféle kísértések hová sodorták Gide-t és Proust-ot; ezért megtanulta, hogy egész mivoltát a türelemmel fölkutatott és a forrón szeretett igazság szerint alakítsa.
