A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-06-01 / 6. szám

18

a Mesterhez ezzel a kérdéssel: "Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy mást várjunk?" Jézus így válaszolt: "Menjetek, jelentsétek Jánosnak, amit hallotok és láttok; Vakok látnak, sánták járnak, leprá- sok megtisztulnak, süketek hallanak, halottak föltámadnak, a szegényeknek pedig az evangélium hirdettetik. Boldog, aki meg nem bot- ránkozikbennem", (Mt. 11, 2-6.) Keresztelő János megértheti Izaiás próféta szavaiból, amelyeket Jézus idéz, hogy a megígért Megváltó jött eh

Jézus tanítványai, legintimebb barátai is annyira értetlenek! Egészen Jézus mennybemeneteléig: "Uram, tehát mostanában állítod helyre Izrael országát?" Még mindig a földi királyság hamis messiáshite. .. Jézus egész nyilvános működése folyamán próbálta megmagyarázni nekik, hogy az Isten országa nem földi királyság. Amikor kezdi fölhívni tanítványai figyelmét arra, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól és hogy megölik, de harmadnapra föltámad, Péter félrevonja megbot- ránkozva: "Ments Isten, Uram! Ilyesmi nem történhetik veled!" S Jézus mint Sátánt hárítja el Pétert, mert nem az Isten gondolatai szerint ítél. Péter még nem érti Jézus titkát, amelyről majd, a szomorú tagadás és a későbbi szeretet-vallomás élményei után, főleg pedig a pünkösdi csoda után így ír levelében; "Áldott legyen az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki nagy irgalmasságával, Jézus Krisztus halottaiból való föltámadása által élő reménységre szült újjá minket; arra a romolhatatlan, szeplőtelen, hervadhatatlan örökségre, amely számotokra van fönntartva a mennyben... Ezt az üdvösséget kutatták és vizsgálták a próféták, akik a nektek szánt kegyelemből jövendöltek. Azt vizsgálták, hogy melyik vagy milyen időre mutat Krisztus bennünk működő Lelke, mely előre hirdette a Krisztusra váró szenvedést és a rákövetkező megdicsőülést. Azt a kinyilatkoztatást kapták, hogy nem önmaguknak, hanem nektek szolgálnak mindazzal, amit most a mennyből küldött Szentlélek által föltártak hithirdetőitek... " (1 Péter, 1, 3 és 10-12.)

Most már minden világos: a jövendölések értelme is, Jézus titokzatos szavai is. Mint ott az emmauszi úton, amikor Jézus maga fejti meg a reá vonatkozó írásokat: "... Hat nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy így bemehessen dicsőségébe?"

LEHET beszélni Jézus perének újra-felvételéről, az igazságtalan ítéletről stb. Mindez lehet talán érdekes irodalmi téma (Diego Fabri). De valójábannem érti meg Jézus titkát az, aki e pert úgy tekinti, mint