A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-06-01 / 6. szám

16

Szabó Ferenc S.J.

1

JÉZUS # TITKA

/

JÉZUST csak az ismeri meg, aki elfogadja titkát egészen. Nemcsak azt, amit megértünk belőle, nemcsak azt, ami "tetszik" nekünk, hanem azt is el kell fogadnunk alázatos hittel, ami a természetes ész számára esztelenség vagy botrány.

Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, - így fohászkodott Jézus, - mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és a kicsinyeknek jelentetted ki. Igen, Atyám, így tetszett neked. Mindent átadott nekem Atyám; senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri senki, csak afuú, és az akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni". (Mt. 11, 25-27.)

Jézus titkát az Atya nyilatkoztatja ki a "kicsinyeknek", az alázatosaknak, mert ezek befogadják a Lelket, aki "kikutatja az Istenmélységeit". A Szentlélek új emberekké változtat minket; a belénk árasztott szeretet által (a kegyelem által) Istenhez hasonlókká tesz minket és így képesek leszünk megismerni Isten titkát, mert Isten Szeretet. Isten szeretetének teljes kinyilatkoztatása Jézus Krisztus, ezért mondhatjuk Szent Ágostonnal, hogy Isten titka nem egyéb, mint Jézus Krisztus.

PASCAL azon a nevezetes éjszakán (1654 nov. 23.), amikor Jézus titkának tüzes kinyilatkoztatására "megtért", főleg a szenvedő Jézus szemlélésétől rendült meg; Jézust látta, aki a világ végéig haláltusát vív és aki érte hullatta ezt a csepp vért... Másokat, mint pl. Charles de Foucauld-t, a názáreti élet rejtettsége és szegénysége vonz. És ismét mások a feltámadott Krisztust szemlélik Teilhard de Chardin-nel; a mindenséget hatalmába hajtó Pantokratort, akinek képét a régi bazilikák kupolájára festették és akihez oly szárnyaló szavakkal imádkozott VI. Pál pápa is a II. Vatikáni Zsinat második ülésszakának megnyitásakor.