A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-05-01 / 5. szám

3

den felületes, önző, nagy képű lázongást.

Sz. Pál, az erőteljes, dinamikus, fáradhatatlan apostol így buzdítja a kolosszeai híveit: "Mint Isten szent és kedves választottjai öltsétek magatokra a szívbeli irgalmat, jóságot, alázatosságot sze- lídséget,és türelmet. Viseljétek el egymást és bocsássatok megegy- másnak... amint az Úr megbocsátottnektek, ti is úgy tegyetek... "

A római hívőknek pedig: "A nekünk adott kegyelem mértéke szerint különböző ajándékaink vannak. Aki a prófétálást kapta, prófétáljon a hit szabálya szerint; aki tisztséget kapott, gyakorolja tisztségét; aki tanító, oktasson; aki a buzdítás tanítását kapta, buzdítson; aki alamizsnát oszt, tegye egyszerűségben; aki elöljáró, legyen gondos; aki irgalmasságot gyakorol, tegye derűsen. Szeressetek tettetés nélkül. Gyűlöljétek a rosszat, ragaszkodjatok a jóhoz... "

A szelídség ilyenfajta jóságáról van szó a Hegyi Beszédben.

S még tovább ugyancsak a római híveknek írt levélből: "Ne képzeljétek magatokat önmagátoktól okosaknak. Rosszért rosszat senkinek se fizessetek. Törekedjetek a jóra nemcsak Isten, hanem az emberek előtt is. Amennyiben rajtatok múlik, lehetőleg éljetek minden emberrel békességben. Bosszút ne álljatok szeretteim, hanem hagyjátok az ítélet haragjára, mert írva van: Enyém a bosszú, én majd megfizetek, - mondja az Úr. Sőt: ha ellenséged éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, adj neki inni, mert ha így teszel, égő parazsat raksz a fejére. Ne győzzön rajtad a rossz, te győzd le jóval a rosz- szat".

Vagy olvassuk az apostolfejedelem, Sz. Péter buzdítását híveihez: "Szeretteim, mint vándorokat és hontalanokat intelek titeket, tartózkodjatok a testi kívánságoktól, melyek a lélek ellen küzdenek. Viselkedjetek helyesen a pogányok között, hogy - bár azzal rágalmaznak, hogy gonosztevők vagytok - j ótetteitek láttán magasztalják majd Istent látogatása napján. Engedelmeskedjetek az Úr kedvéért minden emberi méltóságnak; akár a császárnak mint legfelsőbbnek, akár a helytartóknak, akiket ő küldött a gonosztevők megfenyítésére és a jók dicséretére. Istennek ugyanis az az akarata, hogy feddhetetlen élettel elnémítsátok az oktalanok tudatlanságát; szabad emberként, de nem úgy, mint akik a szabadságot a gonoszság takarójának használják, hanem mint Isten szolgái... "

Akár az Úr szavait, akár a szentírók tanításait idézve, szinte vég nélkül elemezhetnénk ennek az erénynek nemcsak szükségességét, de hatalmas erejét, belső vitalitását, egész egyéniségünket átfor-