A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-04-01 / 4. szám
14 ban nem mindenütt teszik meg. A fertőző leprás okát valamiképpen el kell különíteni az egészségesektől - amennyire lehetséges; otthonukban, esetleg szanatóriumban, vagy a kórház leprások számára fenntartott osztályán. Gyógyulásuk után térjenek visz- sza munkájukhoz. - A bizonyítottan nem ragályos leprásoknak - ha már elkülönítve lettek volna - adják meg az alkalmat, hogy visszatérhesseneka társadalomba. - A nagybeteg leprás ok számára pedig, akik súlyosan csonkítottak, vagy arcuk eltorzult; létes ítsenek kis település vagy falu alakjában kórtelepet, ahol nyugodtan együtt élhetnek és dolgozhatnak. Az egész világ leprás betegeinek száma ma 12-15 millió körül lehet. Egy leprás esik kettőszáz emberre; egy leprás kettő tuberkulózisban megbetegedettre. Legnagyobb részük Ázsiában van, ahol szinte minden országban otthonos ez a betegség. Afrika a második, mintegy 3 millió beteggel; a Csendes-óceáni Szigetvilágon is vannak (Uj-Zéland kivé * • telével); Dél-Amerikában, sőt Európában is fordulnak elő megbetegedések. Szerte a világon 97 missziós lepratelepen harmincezer lep- rást gondoznak; ezenkívül szerzetesnővérek látnak el még 112 állami lepratelepet ötvenezer beteggel. Imádkozzunk azért, hogy mindenfelé elterjedjen a lepra gyógyítható voltának felismerése s hogy a leprások - más betegekhez hasonlóan - mindenütt alkalmat lelhessenekamagukgyógyít- tatására - mégpedig szabadságuk és önérzetük sérelme nélkül. Imádkozzunk azért is, hogy a leprás okkal szemben érzett túlzó félelmet és undort mindenütt le- küzdhessék. Kérjük a Szent Szívet, hogy a leprások a hit szellemével eltelten, türelemmel viseljék a betegségükkel járó szenvedést és kellemetlenségeket s hogy mindenütt és mindig szeretettel és irgalmas szívvel eltelt papok, apácák, segítőtestvérek és betegápolók álljanak rendelkezésükre. Egyik reggel, szentmise előtt, egy fiatal leány megkérdezte Monsabré atyát, a párizsi Notre-Dame híres szónokát:- Atya kérem, tessék nekem tanácsot adni. Szeretnék áldozni, de attól félek, bűnt követtem el. Ma reggel megnéztem magam a tükörben és megállapítottam, hogy... nagyon csinos vagyok. • Menjen csak nyugodtan - válaszolta Monsabré atya - tévedés volt ez fiam, nem bűn.
