A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-03-01 / 3. szám
34 Az első zsinati konstitució harmadik fejezete a szentségek és szentelmények liturgiájának a reformjáról szól. Itt is a legfontosabb döntés az, hogy a honi nyelvet bővebben kell használni. Remélhetjük, hogy amint a szentmise liturgiájában a kánont kivéve szinte mindent honi nyelven imádkoznak, hasonlóképpen a szentségekkiszolgálatatásánál is a leglényegesebb néhány szót,a formát kivéve mindent honi nyelven fog mondani a pap. A zsinat elrendeli továbbá a keresztség szertartásának az egyszerűsítését, a bérmálás előtt a keresztségi fogadalom megújítását. Az utolsó kenetet a jövőben a betegek kenetének kell nevezni és e szentség kiszolgáltatását azok is kérhetik, akiköregségük következtében érzik utolsó órájuk közeledtét. Hosszú fejezetet szentelazsinatelső konstituciójában a papi zsolozsma végleges reformjának. Tovább egyszerűs ítik azoknak a papoknak a kötelező hivatalos imáját, akik nem karban, hanem egyedül végzik a breviáriumot. A nap két főimája a reggeli laudes és a délutáni vesperas lesz. A matutinum elveszti éjszakai ima jellegét, zsoltárainak számát csökkentik, olvasmányait növelik. A primáta reform törli. Némileg módosítják a kis hórákat, kötelező közülük csak egy lesz, éppen az, amelyik a napszaknak megfelel. A nap utolsóimádsága, akompletórium marad. A zsoltárok új beosztást kapnak, nem egy hét, hanem hosszabb idő alatt kell majd elimádkozni ezeket. A zsinat a zsoltárok fordításának újabb revízióját is elrendeli. Az ötödik fejezet az egyházi évről szól. Központja továbbra is a húsvét lesz. Erős nyomatékot kap a nagyböjti időszak. Ugyancsak előtérbe kerülnek a vasárnapi és a "de tempore" misék. Nem itt, hanem függelékben szól azsinata naptár reformr ól. Hajlandó elfogadni akármelyik reformot, ha az megtartja a hat munkanapból és a vasárnapból álló hét rendszerét és ha a húsvét rögzítéséhez a többi keresztény egyház is hozzájárul. - A konstitució hatodik fejezete az egyházi énekről, a hetedik az egyházművészet többi ágáról szól. Mindkét témát tekintve, a zsinat két dolgot sürget: az istentisztelet szépségének emelésében tartsák tiszteletben mind a liturgia mind a művészet törvényeit. Képezzenek ki alaposan olyan tehetségeket, akik alkotásaikon keresztül az istentisztelet szépségét akarják szolgálni. Amint említettük, a liturgia reformjára vonatkozó zsinati konstitu- cióminttörvény február 16-án lép életbe. Várható, hogy rendelkezéseit fokozatosanfogják megvalósítani. Szakértők szerint mindenesetre biztos, hogy a reform teljes megvalósítása mintegy 10 esztendőt
