A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-02-01 / 2. szám
36 ÉPPEN EZÉRT sokkal okosabb idejében gondolkodni, éspedig alaposan és nyugodtan. Hiszen a választott pálya egy igazi életpálya, olyan értelemben, mint ahogy kuglipályáról, a kilőtt golyó pályájáról vagy a rakéta pályájáról, a vasúti pályáról beszélünk: i rányt szab az egész élet számára! Márpedig az élet akármilyen rövid is, mégis rendszerint eltart jónéhány évtizeden át, s ez megér néhány óra tervezést, elmélkedést. A PÁLYAVÁLASZTÁS felelőssége egyébként nemcsak "magánügy". Jövendőbeli feleségednek és gyerekeidnek sem lesz egészen mindegy, hogy a családfő savanyú ábrázattal megy naponta munkájára, és keserves képpel érkezik onnan haza. Az sem vitás, hogycsak a hivatásból végzett munka képes igazi teljesítményekre, márpedig ez a társadalomnak, amelyben élek és dolgozom (végső fokon az e- gész emberiségnek) érdeke. Ha ezt nehéz így elméletileg elfogadni, akkor van egy ajánlatom: képzeld magadat egy fogorvos székébe, aki utálja munkáját, mindenre szívesebben gondol, mint amit csinál, és közben a te fogaidat fúrja! Gondolom, ez a példa napnál fényesebben megvilágítja, hogy az életpálya nem "magánügy"! CSAK MOST VESZEM észre, hogy csupa negatív érveket sorolok fel. Az embernek több terve is van az élettel, mint nagy balfogásokat kikerülni! Az ember vágyak és képességek hatalmas összetétele, s amíjg egészséges a beállítottsága, minden erejével arra törekszik, hogy céljaihoz közelebb jusson, vágyait betöltse és képességeit kibontakoztassa. Csak pipotya ember gondolkozik másképpen. És ez nem véletlenül van így. Isten nem játékszert akart gyártani, amikor útjára indította ezt a nagy művet, amit teremtett világnak nevezünk. Embert alkotott a természet céljaként és feladatul adta számára a boldogulást. Ezen a téren igazán nincs szükség hosszú prédikációra, hogy megértsük Isten akaratát, aki nem azért szerkesztette az embert dinamikus rugókkal, hogy legyen minek ellenállnunk, hanem hogy minden értékes erő a helyes pályán gazdagítsa birtokosát. Any- nyira akarja Isten az ember jólfelfogott érdekét, hogy a kötelességteljesítés, a hivatásbetöltés földi boldogságát az emberi színvonalat végtelenül felülmúló természetfeletti rendbe emeli: örök, végtelen boldogsággá teszi! MINDEZ eléggé mutatja, hogy a pályaválasztás komoly felelősség. Itt nem babra megy a játék. Ezért szeretném, ha törődnél vele, s ezért Írogatom ezeket a leveleket. Ha személyesebben kívánod a levelezést folytatni, azt is szívesen veszem. írhatsz nekem minden sallang nélkül: "Kedves Páter (Father), stb. " Ha visszategezel a le
